Ha igazak a hírek, ma Belgiumban mérték a legmagasabb hőmérsékletet Európában, ami azért valljuk be, ritkaság.. de az időjárásról majd egy külön posztban szólunk legközelebb.
Ilyen melegben -pláne 4 napos szünetnél- az ember fogja magát és elindul a tengerhez, Eleinte Oostende-be jártunk, egyszer próbát tettünk Knokke-vel, végül Hollandiában, Cadzand-Bad-ban kötöttünk ki és odajárunk rendszeresen. Háztól strandig 120 km, mintha otthon Bp-ről a Balatonra mennénk.
A két belga üdülőhellyel szemben több előnye is van: könnyű parkolni, gyönyörű, homokos a part és nincsenek sokan.
Kezdjük a parkolóval : 800 férőhelyes, 80 méterre a strandtól, óránként 1 euro parkolási díjért (miután a végén kell fizetni, nem kell visszarohanni a parkolóba pénzt dobálni, mint Oostende-ben).
Gyönyörű, tiszta fehér homok van, kisgyerekeknek ideális. Vannak kicsi játszóterek és egy kalózhajót is felállítottak a gyerekeknek. (mögötte az egyik étterem).
Napi 6 euro-ért lehet kölcsönözni napozóágyakat, de a legtöbben gyékényen heverésznek és kis sátrakkal védik magukat a széltől és a naptól. Hosszú a strand, hogy ne tévedjünk el, különböző állatfigurákkal jelzik, hol vagyunk .
Enni is lehet, van "kispiszkos" sült krumplival, frikadelle-lel:
De ha valaki elegáns étteremre vágyik, szépen megterített asztallal, azt is megkaphatja, igaz, kissé borsos áron.
Már csak a zafírkék, langyos víz hiányzik a teljes nyaralás-feelinghez, de azzal sajnos, nem szolgálhatnak. Olyan hideg volt a tenger, hogy még a kutyák is messzire elkerülték . Később persze, volt, aki bemerészkedett, a gyerekeket nem nagyon zavarta, hogy lefagy a lábuk. Azt eddig is tudtam, hogy ilyen téren elég poroszos a nevelés, de amikor a nyakig felöltözött anyuka háromszor zavarta vissza a kislányt a tengerbe, mert nem lett elég előnyös a a róla készült fotó, azért én is elcsodálkoztam kicsit.
Napozás helyett lehet biciklizni is, a centrumban mindenféle járgány bérelhető.
A kölcsönző mellett van egy élelmiszerbolt is, ahol krentenbollent, mazsolás zsemlét lehet venni - a holland kulinária egyik csúcstermékét (meg holland savanyított hagymát, indonéz fűszereket, ha gasztrománok vagyunk).
Hazafelé útba esik egy igazi holland malom és érdemes egy kört menni Sluis-ben, nagyon szép kisváros.
Életemben először és lehet, hogy utoljára 16 éves koromban kötöttem. Kötött akkor mindenki, szünetben, sokszor órán is, lusta kötéssel csónaknyakú pulóvert. Azt gondoltam, ha már lúd, legyen kövér, csavart mintával indítottam, fogyasztottam, szaporítottam és a család legnagyobb megdöbbenésére be is fejeztem, nem szokásom befejezni ugyanis semmit. Aztán eltettem a kötőtűket és azóta sem vettem elő.
Szezon van: itt a spárga! Tele van vele az összes bolt, a piac, van fehér, zöld és vad is belőle.