BONJOUR MÖSZJŐ BÁCSI!


Ej, haj, gyöngyvirág - avagy éljen május elseje!

2016. május 01. - hkatinka68

 

13120822_1081460928564013_651097830_o.jpg

Május elseje a munka ünnepe - gondoltam én hosszú évekig. Akkor pedig felvonulás és majális, virsli és sör. Májusfa, amit vidéken még most is kapnak a lányok. De a gyöngyvirágot nem ünnepeltük...

Évek óta figyelem, hogy május 1-én minden utcasarkon gyöngyvirágot árulnak Brüsszelben. Nem sokat, csak egy-két szálat tekernek celofánba, esetleg egy rózsát is tesznek mellé. Elég borsos áron adják, mégis nagyon sokan vesznek belőle. 

A gyöngyvirág az újjászületés és a tavasz szimbóluma, így nem véletlen, hogy ez a virág lett a szerencse jelképe is. 

Franciául "muguet"- ('mügé')-nek nevezik, ami a muscade (szerecsendió) szóból jön és erős illatára utal. (a muguet-t a Google rigónak vagy szájpenésznek fordítja....no comment) 

A görögök szerint Apollón gyöngyvirágból teremtett pázsitot a Parnasszuszra, hogy a kilenc múzsa lábát ne sértse fel semmi. A kelták május elsején ünnepelték a Beltane-t, ami a virágba borulás és a szerelem ünnepe. Szerintük a gyöngyvirág szerencsét hozó növény volt, olyan, mint nálunk a négylevelű lóhere.

1561-ben IX. Károly francia király hivatalosan is a gyöngyvirág ünnepévé tette május elsejét amely napon a hagyomány szerint az ajándékba adott gyöngyvirág szerencsét hoz. 

Az év egyik legkülönlegesebb bálja volt a gyöngyvirág-bál. Ez az egyetlen bál, ahol a fiatalok szülei nem vehettek részt. A lányok fehér ruhába öltöztek, a fiúk pedig gyöngyvirágot tűztek a gomblyukukba.A tradíció most is él, de a szabályokat már nem veszik ennyire komolyan. 

2015-ben Franciaországban 50 millió szál gyöngyvirágot termesztettek, elsősorban Nantes környékén és csak tavaly május elsején 25,5 millió euro értékben vásároltak gyöngyvirágot. Figyelembe véve az 1,50 euro árat, amibe egy szál gyöngyvirág kerül, igazán jó üzletről van szó. A belga számokat nem ismerem, de láthatóan itt is komolyan veszik az ünnepet. Ahogy Svájcban, Luxemburgban és Andorrában is.

Ha nem csak egy szálat nézegetnénk, hanem  egy egész gyöngyvirágos-tölgyest, a szép időre való tekintettel érdemes beiktatni egy bicikli vagy egy gyalogtúrát a Duboislaan-on ( a Bois de la Cambre -ból vezet az út az erdőn keresztül a Ring-ig). 

Tényleg afrodiziákum a csokoládé?

image.jpg

Közeledik a Valentin nap, meg ez amúgy is egy belga blog, így muszáj néhány szót ejtenünk a csokoládéról. Ha az egyik halmazban lennének az ételek, a másikban pedig a romantika, akkor a kettő keresztmetszetében minden kétséget kizáróan ott lenne a csokoládé. A csokoládé - pontosabban a kakaóbab - a maja birodalomból indult világhódító útjára időszámításunk előtt 2000 körül. Kétségtelen, hogy a történetét izgalmas fordulatok és kis túlzással akár misztikusnak is nevezhető elemek szövik át, a csokoládéról kialakult erősen romanticizált kép azonban nem tudható be egyedül ennek. 

A csokoládé köztudottan afrodiziákum, ami máris megmagyarázza a Valentin nappal való szoros kapcsolatát. Tény, hogy maga Montezuma, a hatalmas azték uralkodó is bőven fogyasztotta a csokoládét folyékony formában, mielőtt ellátogatott a háremébe. Európában ugyan csak mint ízletes, forró italk terjedt el, de azért akadnak olyan feljegyzések a rokokó idejéből, amelyek szerint "a csokoládé erőt ad bizonyos tevékenységek elvégzéséhez". A világ egyik legismertebb hódítója, Casanova pedig a pezsgő mellett szintén az étcsokoládét tartotta a világ leghatékonyabb afrodiziákumának. Állítólag ő maga is ebből szerzett energiát egy-egy húzósabb éjszakához, ráadásul meg volt győződve róla, hogy a csokoládé képes "bekapcsolni" az ún. örömközpontot a  nők agyában.

Mielőtt azonban rohannánk a boltba, hogy beszerezzünk néhány kilót a felejthetetlen Valentin nap reményében, nézzük meg, hogy mit gondol minderről a tudomány.

Azt már a húszas évek végén megállapították, hogy a csokoládéban lévő feniletilamin ugyanolyan hormon termelődését idézi elő, mint a szexuális együttlét. A gond csak az, hogy annyira minimális a feniletilamin tartalma, hogy aligha várhatunk tőle látványos eredményeket. Tekintve azonban, hogy a csokoládé a világ egyik legösszetettebb élelmiszere, tartalmaz egy sor más kémiai anyagot. Többek között olyat is, amitől természetes ópiátokat termel az agy. Ezért terjedt el az a nézet, hogy a csokoládé boldoggá tesz. Később arra is rájöttek, hogy a csokoládéban lévő egyes kémiai anyagok ugyanazt a hatást váltják ki mint a marihuána, vagyis dopamint küldenek az agyba. Ezt a tényt is érdemes fenntartásokkal kezelni: a kutatások szerint egy 60 kilós embernek több mint 10 kiló csokoládét kéne megennie ahhoz, hogy az a marihuánához hasonló tüneteket eredményezzen. A diabéteszes kóma érdekében ezt mindenesetre kéretik nem kipróbálni.

A csokoládénak tehát van ugyan némi pozitív hatása a testre és a lélekre, de leginkább azért érdemes enni, mert finom. A többi, sajnos vagy nem, rajtunk múlik...

És ha már mítoszokat rombolunk le, akkor itt kell megemlítenünk a Csokoládé című filmet. Ezúton szeretném közölni mindazokkal, akik párás szemmel kaptak a szívükhöz, amikor Johnny Depp megkóstolta a Juliette Binoche által készített bonbont, hogy Johnny Depp saját állítása szerint utálja a csokoládét.

chocolatgif-104_zpsc5b22f34.GIF

Nem is volt túl meggyőző.

500 millió forintos pezsgő - és Ti mivel koccintotok ma este?

diamondchampagne-4ed96095855-w768-web.jpg

1,8 millió dollárt, azaz több mint 500 millió forintot kell kicsengetnie annak, aki meg akarja kóstolni a gyémántok ízét. Ennyibe kerül ugyanis egy palack a Goût de Diamants névre keresztelt luxus pezsgőből.

Az üveget "szerényen" egy 19 karátos gyémánt díszíti 18 karátos fehérarany foglalatban. Értsd: bazi drága.

Az, hogy mellesleg még pezsgő is van az üvegben, már szinte érdektelen, pedig a nedű 2012-ben elnyerte a világ legjobb íze díjat. A Grand Cru Chardonnay, Pinot Noir és Pinot Menuier jegyeket tartalmazó pezsgő virágos, frissítő és krémes ízvilágú, könnyű és elegáns ital. Mondjuk, ennyi pénzért ez minimum elvárható.

Egyre érdemes odafigyelni: ha valakit megdobnak egy ilyennel az ünnepek alatt, az ne vigye vissza az üveget a visszaváltóba, miután megitta. Én szóltam.

Még nem késő! - 20+1 ötlet azoknak, akik mindent az utolsó pillanatra hagytak

a1ac3f35fcd2a099e293ea915a32b835.jpg

Idén kivételesen sikerült mindent időben beszereznem, de bevallom, nekem is volt olyan karácsonyom, amikor 24-én délelőtt elcsigázva jártam a Tesco-t ajándékok, vacsorahozzávalók és egyebek ügyében, a kicsit csálé karácsonyfát meg már szinte ingyen adták, csak vigye el valaki.

Azoknak, akik hasonló cipőben járnak, íme pár last minute ötlet.

-Azonnal puha mézeskalács

-Villámgyors karácsonyi menü

-Rusztikus karácsonyfadíszek

-Nagy ötletek, kis helyekhez

-Dekorötletek az IKEÁ-tól

-Kreatív elfoglaltság gyerekeknek

-DIY karácsonyi ajándékok

-Nyomtatható szinező gyerekeknek

-Személyre szabható, nyomtatható képeslapok

-Ajándékcsomagolási ötletek

-Környezettudatosaknak: zero waste karácsony

-Karácsonyfa helyett

-A legegyszerűbb asztali dísz: alma+teamécses

-Minták hópehelyhez

-Karácsonyi illat könnyen és gyorsan

-Inspiráció a karácsonyi asztal dekorálásához

-Narancshéj girland

-Last minute ajándékötlet

-Fábry Sándor: Oh tannenbaum (mi minden december 24-én meghallgatjuk)

-Nyomtatható ajándékcímkék

+1: ha meg mégsem jön össze semmi, akkor marad a tojáslikőr és a Resszkessetek betörők!

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Strasbourg, a karácsony fővárosa-óriási képgaléria az ünnepi díszbe öltözött városról

image00001.jpg

A magát nemes egyszerűséggel a karácsony fővárosának kikiáltó Strasbourg Európa egyik leglátványosabb és legnagyobb múltra visszatekintő karácsonyi vásárát tudhatja magáénak. 1570-ben állítólag itt rendezték meg a kontinens első karácsonyi vásárát, amelyet Christkindelsmärik-nek, azaz a kis Jézus vásárának hívtak. A vásár szép lassan hagyománnyá vált, Strasbourg pedig mind a mai napig sokat tesz azért, hogy decemberben valódi, hamisítatlan elzászi hangulatot teremtsen a városban. A strasbourgi karácsonyi vásár óriási népszerűségnek örvend, eddig kétszer nyerte el az Európa legjobb karácsonyi vására díjat.

Amellett, hogy a legjobb, a legnagyobb is: idén például a város 12 pontján több mint 300 elárusítóbódéval várják a látogatókat. Ha követjük a mézeskalács és a forralt bor illatát, könnyen megtalálhatjuk őket.

image00002.jpg

A világítással sem spórolnak: 'több tucat kilométernyi' izzósort húznak ki szerte a városban.   

image00003.jpg

image00004.jpg

image00005.jpg

image00006.jpg

image00007.jpg

image00008.jpg

image00009.jpg

A karácsonyi vásár ideje a városban található boltok is kitesznek magukért. A giccs határát súroló (illetve esetenként átlépő) dekorációik a strasbourgi karácsony elmaradhatatlan kellékei.

image00010.jpg

image00011.jpg

image00012.jpg

image00013.jpg

image00014.jpg

image00015.jpg

image00016.jpg

image00017.jpg

image00018.jpg

A vásárban a karácsonyi dekorációtól a hagyományos elzászi finomságokon át számtalan dolog kapható. Akinek esetleg nincs ötlete, hogy mit vegyen ajándékba, itt könnyen találhat inspirációt.

image00019.jpg

image00020.jpg

image00024.jpg

image00023.jpg

image00022.jpg

image00021.jpg

image00030.jpg

image00029.jpg

image00028.jpg

image00027.jpg

image00026.jpg

Ha pedig megéhezünk, akkor érdemes kipróbálni valamilyen helyi jellegzetességet, például a spaetzle à la crème-et, ami egy nokedlihez hasonló étel tejszínes, baconos mártásban, vagy a flammkuchen-t, azaz a kenyérlángost. Természetesen egy pohár forralt borral az igazi!

12398568_10208330787766832_1441572867_o.jpg

img_3719.JPG

A strasbourgi karácsonyfa története 1605-re nyúlik vissza, amikor az adventi időszakra helyi kézművesek által készített díszekkel ékesített fát tettek ki a város főterére. Ma a nagy karácsonyfa a place Kléberen áll, és a varázslatos díszeivel és világításával szó szerint és átvitt értelemben is a vásár fénypontja.

image00032.jpg

image00033.jpg

A párizsi események hatására idén szemmel láthatóan kevesebben látogatták meg a strasbourgi karácsonyi vásárt, pedig, mint a képek is tanúsítják, a város mindent megtett a tökéletes hangulat megteremtése érdekében. Reméljük, hogy jövőre ismét felhőtlenül lehet majd élvezni az ünnepet!

Hétvégi kisszínes - Mi köze a diónak a II. világháborúhoz?

Ezen a hétvégén tartják Bastogne-ban a minden évben megrendezésre kerülő diófesztivált. Bastogne Belgium déli részén Luxembourg tartományban található és központi szerepet töltött be az 1944-45-ös ardenneki offenzívában. A diófesztivállal a város felszabadulására emlékeznek. De miért pont dió?

1945. december 22-én üzenet érkezett a Bastogne-ban állomásozó szövetséges csapatokhoz, amelyben a német seregek parancsnoka "szemtelen arroganciával" megadásra szólította fel őket. A szövetségeseket vezető Anthony McAuliffe tábornok keresetlen egyszerűséggel amolyan igazi amerikai módon reagált. A válasza egyetlen szó volt: "Nuts." Ami szó szerint diót jelent, átvitt értelemben pedig kb. annyit tesz, hogy őrültek, ha azt hiszik, hogy ez be fog következni.

Az esetről szóló haditudósítást meg lehet nézni a bastogne-i 101st Airborne múzeumban.

img_4224.JPG

A minden évben december közepe táján megrendezett diófesztiválon végigjárják a fontosabb háborús helyszíneket és megkoszorúzzák az említett tábornok szobrát, akinek egyszavas megnyilvánulása olyannyira ikonikussá vált, hogy Anthony "Nuts" McAuliffe néven vonult be a köztudatba. A fesztivál csúcspontja az a pillanat, amikor a bastogne-i városháza erkélyéről diót dobálnak a tömegbe.

Az esetleges sérülésekről nem szól a fáma.

A nagy brüsszeli karácsonyfa-botrány

Tradíciókat felrúgni mindig veszélyes, de hogy Brüsszelnek a karácsony modernizációjára tett kísérlete ekkora felháborodást fog kelteni, arra szerintem még a városatyák sem számítottak.

8343825042_60786b6708_z.jpg

Forrás: fabonthemoon flickr

A Brüsszel főterén felállított hagyományos karácsonyfa minden évben az ünnepi időszak egyik legfőbb turisztikai látványossága. 2012-ben a város vezetése úgy döntött, hogy egy 24 méter magas, elektronikus 'monstrummal' helyettesíti a fát. A nép reakciója azt hiszem várható volt: azonnal aláírásgyűjtésbe kezdtek a találóan Minecraft karácsonyfának keresztelt installáció lebontására. Néhány nap alatt majdnem 30000-en írták alá a petíciót.

A népharag akkor tetőzött, amikor az egyik kereszténydemokrata politikus azt monda, hogy vallási okokból cserélték le az igazi karácsonyfát. Az iszlámellenes hangok felerősödtek, az emberek már a húsvétot féltették.

Az már csak hab volt a tortán, amikor kiderült, hogy az installáció 40000 euróba fájt Brüsszelnek. Az ellenzéki politikusok azonnal elkezdtek utánajárni a vonatkozó szabályoknak, és ahogy az lenni szokott, hamar kiderült, hogy a kivitelezőknek nem volt hivatalos engedélyük az installáció felállítására. 

Hosszas huzavona után végül is december 28-án bontották le, arra hivatkozva, hogy nem akarták, hogy zavarja a szilveszteri mulatságokat.

Rögtön utána pedig ki is szivárgott a hír: jövőre, vagyis 2013-ban visszatérnek a hagyományos karácsonyfához. Így is lett, és azóta nem is volt újabb kezdeményezés az ünnepkör modernizálására. Jobb ez így mindenkinek.

Jó legyél, vagy mész a pörköltbe!

Mikulás horrorisztikus legendája

A Mikulást Európa-szerte ünneplik, az ünnephez kapcsolódó mondavilág azonban országonként változik. Franciaországban és Belgiumban például az ünnepi kultúrkör nélkülözhetetlen szereplője egy vérszomjas hentes, aki előszeretettel darabol fel gyerekeket.

Na, de hogy kerülnek a gyerekek a pörköltbe? Hát úgy, hogy késő este eltévednek az erdőben, és jobb híján a fent említett hentestől kérnek szállást éjszakára. A Hannibálra hajazó hentes aztán jól feldarabolja őket, ráadásul, csak hogy a sztori még bizarrabb legyen, tartósítás címszó alatt gondosan be is sózza a húsukat.

Mindez egy 1842-ből származó francia gyerekdalon alapul, ami az igen kifejező Három kisgyerek a sózóteknőben címet viseli. A történet csattanója, hogy 7 évvel később a Mikulás is betéved a hentes házába, de semmi nincs ínyére, amivel a házigazda megkínálja. Amikor rákérdez, hogy mi is van a sózóteknőben, a hentes nem bírja tovább cérnával, összeomlik és bevallja szörnyű tettét. A Mikulás természetesen feléleszti a gyerekeket, akik vidáman élik tovább az életüket, mintha mi sem történt volna.

gentile_da_fabriano_065.jpg

 Szent-Miklós megmenti a hentestől a három gyereket
Gentile da Fabriano, via Wikimedia Commons

A horrorisztikus sztorinak számos adaptációja létezik, sőt a belőle készült színdarabot olyan nagy sikerrel vetítik december elején Belgiumban, hogy jegyet is alig lehet kapni rá. Azon túl, hogy a történet elég bizarr, nincs benne semmi meglepő. A gyerekek és a hentes legendája ugyanis éppúgy mürai Szent Miklós püspök életén alapul, mint a szegények megsegítése, amiből az ajándékozás kultusza kialakult.

A nagylelkű és jótékonyságáról híres szent, a három gyerek megmentése mellett még számos egyéb csodálatos  tettet is véghezvitt, aminek következtében egy sor mesterségnek a védőszentje lett, mindenek előtt azonban a gyerekeknek, a diákoknak és általában a nehéz sorsú embereknek. Nem csoda, hogy a leghíresebb francia nyelvű gyerekdal, ami a Mikulásról szól, a Szent-Miklós, a diákok védőszentje címet viseli.

A bizarr dolgok sora azonban ezzel még nem ért véget. Vegyük például a Mikulás "segédjét", a krampusz megfelelőjét, akit Belgium frankofón részén père fouettard-nak, azaz mumusnak, flamand részén pedig Zwarte Piet-nek, azaz Fekete Péternek hívnak. Zwarte Piet  fekete bőrű, és, látszólag minden logikát nélkülözve, reneszánsz öltözéket visel. Hagyományosan zsákot cipel és korbács van a kezében, ez utóbbi ma már csak opcionális kiegészítő. Egyes vélekedések szerint ő egy zsákos ember, aki elviszi a rossz gyerekeket, sőt sokan magával a vérszomjas hentessel azonosítják. Sokkal valószínűbb azonban az a feltevés, miszerint ő egyszerűen a Mikulás szolgája, aki történetesen mór származású. Ez a magyarázat azonban nem tetszik az emberjogi szervezeteknek, akik komolyan kampányolnak azért, hogy a rasszista felhang miatt változtassák meg a bőrszínét. Könnyen lehet, hogy Fekete Péter már nem sokáig lesz fekete.

sinterklaas_zwarte_piet.jpg

Mikulás és Zwarte Piet
By Michell Zappa, via Wikimedia Commons

Belgiumban december 5-én éjjel szamárháton érkezik a Mikulás, szó sincs szánról vagy szarvasokról. Nem is tejet és kekszet tesznek ki neki, hanem egy pohárka szíverősítőt a Mikulásnak és néhány répát a csacsinak.

Szintén a három megmentett gyerek legendáján alapul az a hagyományos édesség, amit előszeretettel készítenek Mikulás idején. Ezt puha és omlós briós jellegű süteményt mannele-nek, vagyis kis embernek hívják, és a megmentett gyerekekre utalnak velük.

mannele.jpg

 Frissen sült mannele-ek

Habár az ünnephez kapcsolódó legendák és szokások minden országban különböznek, egy biztos: ma este több millió gyerek várja izgatottan a Mikulás látogatását.

Akár szamárháton jön, akár két szarvas húzza és szán repíti.

Az adventi naptár története - egy leleményes anyuka világraszóló ötlete

hattingen_untermarkt_altes_rathaus_09_ies_1.jpg

A hattingeni régi városháza adventi díszben
 By Frank Vincentz, via Wikimedia Commons

Az adventi naptárok eredetét a XIX. századi Németországban kell keresnünk. Habár több olyan vallásos hagyomány is létezik, amelynek a lényege a karácsonyig tartó visszaszámlálás, gondoljunk csak az adventi koszorúra a négy gyertyával, az adventi naptár története azonban kifejezetten prózai.

Az ötlet egy leleményes sváb anyuka fejéből pattant ki, akinek a kisfia mindig rettentően türelemetlenül várta a karácsonyt. Az anyuka fogott egy darab kartont, amire rávarrt 24 habcsókot, és megengedte a kisfiúnak, hogy minden nap megegyen egyet. A kis Gerhard, mert így hívták a kisfiút, nagyon boldog volt, anyukája pedig nem is sejtette, hogy az ő kis házipraktikájából egyszer még hatalmas üzlet lesz.

A már felnőtt Gerhard Lang orvosi könyvek kiadásával foglalkozott. 1903-ban jutott eszébe, hogy édesanyja ötetét valamilyen módon meg kellene ismertetni a világgal. Ekkor született meg az első igazi adventi naptár, amelyet 1904-ben az egyik stuttgarti napilaphoz adtak ajándékba.

A naptár a Karácsony országában nevet viselte és két kartonlapból állt. Az egyiken 24 kis vallásos versike szerepelt, a másik pedig 24 kis képből állt, amelyeket ki kellett vágni és a versikékre ragasztani.

richard_ernst_kepler_im_lande_des_christkinds.jpg

Az első adventi naptár
Richard Ernst Kepler, via Wikimedia Commons

Lang ezután az egész karrierjét az adventi naptár továbbfejlesztésének szentelte. Készített karácsonyi órát, karácsonyi házat nyitható ablakokkal belül gyertyákkal, adventi fát felragasztható angyalokkal, illetve a ma is elterjedt ablakos verziót ajándék csokoládéval. Találmánya hamar népszerűvé vált Németországban, majd az egész világon.

A második világháborúban akadozott a papírellátás és nagyon megugrottak a nyomdai költségek, így átmenetileg visszaesett az adventi naptárok kereskedelme, 1946-tól azonban újra fellendült.

Németországban és Ausztriában nagy népszerűségnek örvend az a szokás is, hogy a városházák homlokzatát adventi naptárrá alakítják. Az egyik leglátványosabb minden évben a gegenbach-i városháza Baden-Württembergben.

adventskalender_gengenbach.jpg

By Peter Buck, via Wikimedia Commons

Mennyei forralt bor recept

img_0616.JPG

Számomra az illatok jelképezik a karácsony esszenciáját. A szegfűszeg, a fahéj, a narancs, a méz, vagy a gyömbér külön-külön is képesek arra, hogy az embert ünnepi hangulatba hozzák, de ha ötvözzük őket, akkor olyan pompás karácsonyi ízélményben lehet részünk, ami még a legfagyosabb szíveket is garantáltan képes felmelegíteni. Szó szerint. A forralt bor a karácsonyi vásárok elengedhetetlen tartozéka, ezt a verziót viszont otthon is könnyen és gyorsan elkészíthetjük. Amíg készül, pompás illattal tölti meg a lakást, ha pedig megvagyunk vele, akkor vidáman elszürcsölgethetjük egy puha takaró alatt üldögélve. Egyetlen gyengéje van csak: hamar elfogy, úgyhogy érdemes egyszerre több adagra való alapanyagot beszerezni!

img_0621.JPG

Mennyei forralt bor

Hozzávalók:

1 üveg száraz fehér bor (pl. chardonnay)
2 dl alma cider
6 ek. méz
10 dkg vörös áfonya (fagyasztott is jó)
1 narancs feldarabolva
1 alma feldarabolva
4 rúd fahéj
1 vaníliarúd
5-6 szem kardamom
10 szem szegfűszeg
1 kis darab gyömbér

Elkészítése:

Rém egyszerű: tegyünk mindent egy lábosba és főzzük kb. 10-15 percig. Ha már gőzölög, azonnal vegyük le a tűzről. Kóstoljuk meg, hogy elég édes-e, ha nem, akkor, tehetünk bele egy kis cukrot. Halásszuk ki belőle a gyümölcsöket és a fűszereket, és még forrón tálaljuk. Tetszés szerint díszíthetjük fahéjrúddal, narancsdarabokkal és csillagánizzsal. Gyönyörű és mennyien finom!

img_0619.JPG

 

süti beállítások módosítása