Vizsgaidőszak? Csak semmi pánik..

2015. december 29. - hkatinka68

vizsga_2.jpg

Ha már karácsonykor megemlékeztem az első vizsgaidőszakomról, összeszedtem egy pár ötletet, jó tanácsot, ami nekem bevált és szóbeli vizsgákon szinte mindig jó jegyet is hozott. Reál szakon végeztem, de a másoddiplomámnál bölcsész tantárgyaknál is működött ez a rendszer, ami a hármas bevésésre épít. Miután nekem gyenge a hallás utáni figyelmem, csak azokból a tárgyakból tudtam jegyzetet készíteni, ahol jó volt az előadó, egyébként 10 perc múlva teljesen elvesztettem a fonalat. Így rákényszerültem arra, hogy más jegyzeteiből dolgozzam vagy könyvekből, később az interneten található szakirodalomból.  Előre  kidolgozott tételekből is lehet dolgozni, de ezekkel sokszor az a baj, hogy nem mindig a mi logikánkat követik, vázlatosak, másrészt "tudottnak" vesz olyan ismereteket, amikről nekünk halványlila fogalmunk sincs és meg sem említi őket.

A legfontosabb: be kell osztani az időt és az előírt penzumtól nem szabad eltérni. Nálunk az átlagos idő, amit egy vizsgára szánhattunk 5-6 nap volt, szigorlatra kicsit több, az egyszerűbb tantárgyakra 3 nap. Ezt az időt 6 részre osztjuk: 3 egység jut a tételek kidolgozására, 2 a részletes ismétlésre és 1 a gyors, utolsó ismétlésre.

1. Tételek kidolgozása - írjunk!

Ahogy fent is írtam, saját tételek kellenek. A tétel nem regény, nincsenek benne mondatok, csak kulcsszavak, esetleg folyamatábrák. Maximum egy A4-es papír, tehát 2 oldalnál ne legyen több- lehet színezni, kiemelni, (kérdés, mik a további terveink velük) Olvassunk el hozzá minden fellelhető irodalmat, , de csak a lényeget jegyzeteljük. Olyan vázlatot készítsünk, amit a vizsgán is használnánk, nem regényt. Ha nagyon jó, kidolgozott tételekre bukkannánk, akkor is másoljuk le, miközben átnézzük - ez a bevésés 1. szintje. És kézzel írjunk, mert a vizsgán is úgy fogunk..

2. Ismétlés - mondjuk!

Ezután a kidolgozott tételeket próbáljuk elmondani, tulajdonképpen szimulálni a vizsgát. Ez azért jó, mert nem ott, abban a felfokozott helyzetben próbáljuk kitalálni, hogy hogyan is kezdjünk bele a tételünkbe, hanem lesz egy kész minta. Miután így halljuk is, amit mondunk- még jobban mélyül a tudásunk. Másrészt itt bukik ki, hogy mit nem tudunk, hiszen az összes "kulcsszó" szerepel a papíron, ahol megakadunk, azonnal át tudjuk nézni.

3. Utolsó pillanatok - nézzük!

Az utolsó napon elővesszük a tételeinket és egyszer újra elolvassuk, ez a harmadik fázis: vizuális bevésés (persze, előtte is megtörtént) és ismétlés. 

Néhány fontos szabály:

- amikor tanulunk, figyelembe kell venni, hogy "pacsirtának" vagy "bagolynak" születtünk. Én például kizárólag reggel tudok tanulni, 6 órás keléssel nagyon intenzíven délig. Utána lényegében semmit, már délután is nehezen ment a tanulás, hogy az éjszakáról ne is beszéljünk. A "baglyok"-nak pont fordított a bioritmusuk, náluk az éjszaka az aktív szakasz. Viszont : aludni kell, mindkettőnek, mert az agy az alvás alatt "tanul", ilyenkor rögzülnek az ismeretek.Tehát egy intenzív nap után a bagolynak is nehezen megy az éjszakázás, a napi 6 óra alvásnak meg kell lennie.

- 25 percenként tartsunk 5 perc pihenőt.  Régebben óránként tartottam, de Dorka blogjában olvastam a Pomodoro-módszerről és nagyon bevált,

- igyunk sokat, mert a kérgestest (ez köti össze a két agyféltekét) víztelítettségi állapota döntően befolyásolja a tanulási képességeinket.  Élénkítéshez inkább teát, mint kávét de számoljunk azzal, hogy a fekete és a zöld tea is vízhajtó.

Végül néhány személyes tapasztalat:

-ha lehetett választani, 4.-5, vizsgázóként mentem be. Elsőnek lenni, azontúl, hogy gyorsan túl van rajta az ember, sok esetben hálátlan feladat, Olyan ez, mint a műkorcsolya, az elsőt lepontozzák és hozzá viszonyítják a többit, de az is nagy baj, ha felkészületlen ember megy elsőnek, mert feldühíti a vizsgáztatót és ez a többieken is lecsapódik. Az első három ember után már lehet látni, mire számíthatunk bent, lehet, hogy a nehéz tételeket is kihúzzák (igaz, a jókat is..). És addigra talán "felébred" a vizsgáztató is, lehet, hogy ő sem szeret korán kelni...

-Puska. Ez egy nehéz kérdés, pláne amióta én is vizsgáztattam, és igazából amellett kellene kardoskodnom, hogy ilyet soha.  Nagyon sokáig nem mertem használni, de voltak olyan helyzetek, amikor rászorultam, mert akkora volt az anyag, hogy egyszerűen nem láttam át. Rendszerint a saját A4-es kidolgozott tételeimet használtam (ezért nem kell színezni és túl bő lére ereszteni), amire elég volt ránézni és tudtam, miről kell beszélni. A4-es papírnál áll fenn egyedül a lehetőség, hogy cserélni tudunk, de azért érik az embert meglepetések, amikor hófehér papírra számít és környezetbarát barnát vagy csíkosat kap.

-A vázlattal nagyon vigyázzunk: csak olyasmit írjunk fel a papírra, amiről tudunk beszélni. Sok vizsgáztató elkéri és abból választ, életveszélyes bármit odaírni, amiről épp csak hallottunk. Ha engedi, hogy szabadon beszéljünk, akkor tereljük arra, amit nagyon tudunk. De ne nagyon lelkesen, mert megállít és mást kérdez...

És természetesen ne adjunk hitelt semmilyen babonának, ne higgyük azt, hogyha reggel férfivel találkozunk először, akkor jól sikerül a vizsga, ha kétszer nem vesszük fel ugyanazt a ruhát, akkor nem bukunk meg és egyáltalán. Csak akkor sikoltsunk fel, amikor valaki sok szerencsét kíván... mert ilyenkor egy kalappal kell.