Magyar régiségeket is lehet találni Brüsszel leghíresebb bolhapiacán

2018. január 14. - monikapapai

A Jeu de Balle piac vitathatatlanul Brüsszel leghíresebb bolhapiaca és az egyetlen a világon, ami az év 365 napján nyitva tart. A Jeu de Balle piac a Marolles negyed szívében található, ami Brüsszel talán legsokszínűbb, leghangulatosabb és legnyüzsgőbb városrésze.

A piac történelme a XVII. századra nyúlik vissza. Ekkor a textilkereskedők Brüsszel déli részén, a Senne bal partján árulták portékáikat a mostani Place Anneessens helyén, ám a városvezetés úgy döntött, hogy a piac látványa rontja az újonnan megépített nagy sugárutak képét és áthelyezte őket a Place du Jeu de Balle-ra. A tér neve magyarul labdajátékot jelent és annak eredeti rendeltetésére utal. Amikor ugyanis a kereskedőket idehelyezték, a teret egy akkoriban igen népszerű labdajáték, a hollandiából származó fríz kézilabda pályájaként használták. A kereskedők megjelenése kiszorította a sportot a városrészből. 

A bolhapiac egyfajta szociológiai körkép a Marolles negyedről. Találkozhatunk itt az antikvitások szerelmesivel, gyűjtőkkel, viszonteladókkal és rengeteg olyan emberrel, aki egyszerűen csak ide tévedt séta közben. Gyakorlatilag bármit lehet itt találni antik porcelánoktól kezdve régi lemezeken át ruhákig.

img_4822.JPG

img_4823.JPG

img_4825.JPG

19956790_1696202420420109_882704378506616524_o.jpg

19787082_1696202527086765_5847223874660044207_o.jpg

Vannak kifejezetten egyféle árura specializálódott kereskedők, legtöbben azonban mindenfélét árulnak. Ha szerencsénk van, akkor még magyar kincsekre is bukkanhatunk.
 capture.JPG

Kép forrása: S Marks The Spots blog

Számos étterem és kávézó is van a környéken, így minden adott hozzá, hogy a piac felkeresésével egybekövetve egy kellemes délutánt töltsünk el a Marolles városrészben. 

A piac hétköznapokon 6-14-ig, hétvégén 6-15-ig várja a látogatókat az alábbi helyen:  

Brüsszeli piacok 1. Az Abattoir

articsoka.jpg

Brüsszel legnagyobb piaca, az Abattoir, pénteken, szombaton és vasárnap tart nyitva 7-13 óráig, egyébként csak vágóhídként üzemel, erről kapta egyébként a nevét is.Pénteken "kis piac van", egy kicsit drágább is, kevesebb az árus, viszont nincs tömeg. Szombaton jóval többen vannak, de az igazi csúcspont a vasárnap, ócskapiaccal, élő állatokkal és olyan kincsekkel, mint a 20-40 euróért árult Gabor vagy Rieker  cipők (kis méretben és mindegyikből egy pár van. Turkálni is lehet, ha szerencsés a kezünk, 4 euro-ért Burberry ballonkabátra bukkanhatunk.

Kezdjük az új csarnokkal, ahova a "húsosokat" költöztették be, de sokféle árus helyet kapott itt. A csarnok elején találjuk a halasokat,  szinte mindenféle tengeri haluk van, amit kérésre meg is tisztítanak. Van ponty is, ha valaki halászlét kívánna.Ezenkívül rákok, kagylók, csigák, tintahalak, polipok  mindenféle méretben.

polip.jpg

Kicsit feljebb a román hentesnél vehetünk mindenféle füstölt húst, cserkészkolbászt, szalonnát, virslit, még füstölt tyúkot is, aminek az afrikai vásárlógárda örül elsősorban.

hentes.JPG

Ha éppen nem ebből készül az ebéd, szárított halak, banánlevelek és a világ legillatosabb szárított füve (nem sikerült kiderítenem, mire jó) várják őket a szomszéd afrikai pultnál.

A következő román "tejeshez" én leginkább juhtúróért járok (branza de oaie), de lehet kapni savanyú káposztát és külön leveleket is, de azt nem tudom, hogy a mi ízlésünk szerint savanyított káposztáról van-e szó.

Ezután már az új csarnok következik. A húsok szépek és frissek, ne felejtsük el, hogy egy "húsgyár közepén" vagyunk.  Csirke, sertés, marha minden mennyiségben, bárány az arab hentesnél, kecske az afrikaiaknál, Van mindenféle szárnyas, hentesáru és belsőségspecialista is akad. A marhahúsok kedvelőinek ajánlom a bavette-et, ('bávett') az araignée-t ('arennyé') és az onglet-t ('onglé'), ezeket  a "hentes falatjának" nevezik. A hozzáértők szerint ezek a marha legfinomabb részei, a hentes inkább hazavitte őket és megsütötte magának. A sertéshús kedvelői akár véres hurkát is csinálhatnak, de a kocsonya sem jelenthet problémát:

hus.jpg

A csarnok közepén egzotikus gyümölcsöket és zöldségeket lehet venni, mindig van maracuja, kókuszdió, papaya és akad yam-gyökér, amit Scarlett O'Hara nyakra-főre evett az Elfújta a szélben. (amikor az elsőt hazavittem, azért elgondolkodtam, hogy mit jelenthetett a "jókora" kifejezés, amit egy bál előtt kötelező jelleggel el kellett fogyasztania. Minimum 1 kg-os példányokról beszélünk.A képen bal oldalon a yam, mellette yucca)

yam.jpg

A csarnok végében található a pék, marokkói kenyeret, baguette-t,( a teljes kiőrlésű nagyon finom), péksüteményeket árul, ha szerencsénk van, msemmen-je, marokkói palacsintája is van. (recept nemsokára). Mindig veszek simit-et, ez egy szezámmaggal meghintett péksütemény:

simit_1.jpg

Szemben van vele a tejautomata, ahol csak egyszer kell megvenni a tejesüveget, legközelebb kimosva visszahozzuk, a gép sterilizálja és máris vihetjük haza a házi tejet, 1 euro-ért literjét. Van aludttej automata (lait battu), és most nyitott egy pult, ahol házi vajat, tejszínt, joghurtot árulnak.

Itt van az egyik kedvencem is, a thai bolt. Thai, kínai zöldségek, tészták, fűszerek, zöld papaya, szinte minden akad,  ami az ázsiai konyhához kell, így már csak ritkán kell elmennem a Bourse-nál található kínai boltba, ahol aztán tényleg minden van.

12389206_1000246706685436_1082370621_o.jpg

Ő a helyi sajtspecialista :

sajt.jpg

Van olajbogyó specialista, lengyel és marokkói édességárus,sima lengyel bolt túróval meg ami ott szokásos,  flamand zöldséges, de azt ajánlom, a zöldséget inkább kint vegyük meg.

Ott ugyanis a 4 évszak vár bennünket: minden van. Csak meggy nincs. Sóska akad néha: egy-két maroknyi. Fehérrépa is van, de az árusok maguk sem tudják, mit árulnak, itt a pasztinák sokkal népszerűbb. Van magyarszerű zöldpaprika Marokkóból, csípős zöldpaprikaszerű nem csípős zöldpaprika is akad és bébitök is. Marokkói származású ismerősöm mesélte,hogy először alig hitte el, hogy ez a sok áru majdnem mind Marokkóból származik, mert ott sosem látnak ilyen szép zöldségeket. (Marrakes-t megjárva igazat kell adnom neki.). 

paprika.JPG

Az árusok vidámak,kedvesek. Kóstolni lehet,válogatni szabad (csak a cseresznyét nem engedik, az ugyanis aranyárban van). "Ez a dinnye a kertemben termett, kóstolja meg!" kiabálja a kedvenc dinnyésem. Aztán hozzáteszi: "A hetedik emeleten ". Legközelebb megint náluk vásárolok, de most másik eladó van. " Ez a dinnye a kertemben....." Mire befejezem én: " A hetediken". Rám mered: "Honnan tudja?"  

11790210_976582429051864_1952677115_o.jpg

Ha nagyon unatkoznak, énekelnek egy kicsit, a múltkor Stromae ikonikus Papaoutai-jét hallgathattuk ihletett előadásban. 

Különösen szépek a gyökérzöldségeket áruló standok, itt nagy csokrokban áll petrezselyem, a menta és a koriander:

12171400_976582389051868_603363795_o.jpg

Ha spárgaszezon van, kifejezetten ajánlom a két flamand hölgyet, ők szombatonként egy kicsit elbújva nem a fő soron, hanem a második vonalban árulnak. Nyár elején mindig van náluk ribizli és egres is, nyár végén sárga hüvelyű zöldbab.

Tálcás tojást árulnak több helyen is, a méret és a szín szabadon választható, 3 euró/tálca körüli áron megy a 25 tojás.

A piac végén egy fehér furgonból kínál tejtermékeket Sebastian, krumplija is van, de az én kedvencem a liszt, amit 5 kg-os zsákokban árul és szuper kenyeret lehet belőle sütni. 

A piacon,ahová főleg kerekes bevásárlókocsival szokás menni, parkolni is lehet.  Több bejárat van, pénteken a Bergenstenweeg-ről szoktam behajtani. A helyi folklórhoz tartozik, hogy a végén, amikor kihajtásnál fizetünk, bedobjuk a 2 eurot a parkolásért, felmegy a sorompó, rálépünk a gázra... és azonnal ránk tapad valaki, akinek nincs kedve fizetni. 

Szombaton és vasárnap ez a bejárat zárva van, ilyenkor a  rue Ropsy Chaudron-ról érdemes behajtani a parkolóba (1 óra- 1 euro, vasárnap drágább).

Metró: a Clemencau vagy a Delacroix állomáson kell leszállni

Cím: Rue Ropsy-Chaudron 24.

        1070 Bruxelles

abattoir_1.JPG

 

 

 

 

Még nem késő! - 20+1 ötlet azoknak, akik mindent az utolsó pillanatra hagytak

a1ac3f35fcd2a099e293ea915a32b835.jpg

Idén kivételesen sikerült mindent időben beszereznem, de bevallom, nekem is volt olyan karácsonyom, amikor 24-én délelőtt elcsigázva jártam a Tesco-t ajándékok, vacsorahozzávalók és egyebek ügyében, a kicsit csálé karácsonyfát meg már szinte ingyen adták, csak vigye el valaki.

Azoknak, akik hasonló cipőben járnak, íme pár last minute ötlet.

-Azonnal puha mézeskalács

-Villámgyors karácsonyi menü

-Rusztikus karácsonyfadíszek

-Nagy ötletek, kis helyekhez

-Dekorötletek az IKEÁ-tól

-Kreatív elfoglaltság gyerekeknek

-DIY karácsonyi ajándékok

-Nyomtatható szinező gyerekeknek

-Személyre szabható, nyomtatható képeslapok

-Ajándékcsomagolási ötletek

-Környezettudatosaknak: zero waste karácsony

-Karácsonyfa helyett

-A legegyszerűbb asztali dísz: alma+teamécses

-Minták hópehelyhez

-Karácsonyi illat könnyen és gyorsan

-Inspiráció a karácsonyi asztal dekorálásához

-Narancshéj girland

-Last minute ajándékötlet

-Fábry Sándor: Oh tannenbaum (mi minden december 24-én meghallgatjuk)

-Nyomtatható ajándékcímkék

+1: ha meg mégsem jön össze semmi, akkor marad a tojáslikőr és a Resszkessetek betörők!

Boldog karácsonyt mindenkinek!

Strasbourg, a karácsony fővárosa-óriási képgaléria az ünnepi díszbe öltözött városról

image00001.jpg

A magát nemes egyszerűséggel a karácsony fővárosának kikiáltó Strasbourg Európa egyik leglátványosabb és legnagyobb múltra visszatekintő karácsonyi vásárát tudhatja magáénak. 1570-ben állítólag itt rendezték meg a kontinens első karácsonyi vásárát, amelyet Christkindelsmärik-nek, azaz a kis Jézus vásárának hívtak. A vásár szép lassan hagyománnyá vált, Strasbourg pedig mind a mai napig sokat tesz azért, hogy decemberben valódi, hamisítatlan elzászi hangulatot teremtsen a városban. A strasbourgi karácsonyi vásár óriási népszerűségnek örvend, eddig kétszer nyerte el az Európa legjobb karácsonyi vására díjat.

Amellett, hogy a legjobb, a legnagyobb is: idén például a város 12 pontján több mint 300 elárusítóbódéval várják a látogatókat. Ha követjük a mézeskalács és a forralt bor illatát, könnyen megtalálhatjuk őket.

image00002.jpg

A világítással sem spórolnak: 'több tucat kilométernyi' izzósort húznak ki szerte a városban.   

image00003.jpg

image00004.jpg

image00005.jpg

image00006.jpg

image00007.jpg

image00008.jpg

image00009.jpg

A karácsonyi vásár ideje a városban található boltok is kitesznek magukért. A giccs határát súroló (illetve esetenként átlépő) dekorációik a strasbourgi karácsony elmaradhatatlan kellékei.

image00010.jpg

image00011.jpg

image00012.jpg

image00013.jpg

image00014.jpg

image00015.jpg

image00016.jpg

image00017.jpg

image00018.jpg

A vásárban a karácsonyi dekorációtól a hagyományos elzászi finomságokon át számtalan dolog kapható. Akinek esetleg nincs ötlete, hogy mit vegyen ajándékba, itt könnyen találhat inspirációt.

image00019.jpg

image00020.jpg

image00024.jpg

image00023.jpg

image00022.jpg

image00021.jpg

image00030.jpg

image00029.jpg

image00028.jpg

image00027.jpg

image00026.jpg

Ha pedig megéhezünk, akkor érdemes kipróbálni valamilyen helyi jellegzetességet, például a spaetzle à la crème-et, ami egy nokedlihez hasonló étel tejszínes, baconos mártásban, vagy a flammkuchen-t, azaz a kenyérlángost. Természetesen egy pohár forralt borral az igazi!

12398568_10208330787766832_1441572867_o.jpg

img_3719.JPG

A strasbourgi karácsonyfa története 1605-re nyúlik vissza, amikor az adventi időszakra helyi kézművesek által készített díszekkel ékesített fát tettek ki a város főterére. Ma a nagy karácsonyfa a place Kléberen áll, és a varázslatos díszeivel és világításával szó szerint és átvitt értelemben is a vásár fénypontja.

image00032.jpg

image00033.jpg

A párizsi események hatására idén szemmel láthatóan kevesebben látogatták meg a strasbourgi karácsonyi vásárt, pedig, mint a képek is tanúsítják, a város mindent megtett a tökéletes hangulat megteremtése érdekében. Reméljük, hogy jövőre ismét felhőtlenül lehet majd élvezni az ünnepet!

A csapból is - Brüsszelben is tombol a Star Wars láz

img_0761.JPG

Kötelező Star Wars tematikájú bejegyzésünk következik, csak hogy lássátok, nem egy kő alatt éltünk az elmúlt hetekben. Szóval, itt is tombol a Star Wars őrület ezerrel, tegnap volt a premier, a film szuper, amennyire hallottam, nagyjából mindenki oda meg vissza van tőle. Nem akarom elvenni az alkotóktól az érdemet, mert biztos remek munkát végeztek, de azért azt gondolom, hogy a sikerhez igen komolyan hozzájárultak a Disney marketingesei is. Az elmúlt hetekben tényleg nem lehetett egy lépést sem tenni anélkül, hogy ne ütközzünk bele valamilyen jodás, dártvéderes, hanszólós, csubakkás cuccba.

Kezdjük először a legnyilvánvalóbbal, a játékokkal. A gyerekeim abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az év végén ünneplik a születésnapjukat, így sikerült szert tenniük néhány szuper kis játékra. (Megjegyzem, nem volt egyszerű beszerezni őket, mert annak ellenére, hogy például a legók esetében másfélszeres áron kínálták őket, úgy vitték, mint a cukrot). Luke és apukája mindenesetre már vidáman fénykardoznak a fa alatt.

img_0757.JPG

Ők még a boltban várnak a bevetésre.

12380806_1003202146389892_799013628_o.jpg

10579867_10208349172746445_1057890677_o.jpg

A másik termékcsoport, ami adja magát, az a ruha, ebből is könnyedén szert tehettünk néhány ízléses darabra az elmúlt hetekben.

12394633_1003202199723220_2089797490_o.jpg

A mamuszok létjogosultságát már kicsit több időbe telik megemészteni.

12394512_1003202113056562_1013582554_o.jpg

A Star Wars-os stresszoldó színezőben azért látok némi fantáziát.

img_20151218_105045.jpg

És ki ne szeretne rohamosztagos szivaccsal mosakodni?

img_20151218_110226.jpg

És, ahogy a poszt elején látszik, a Star Wars-t a karácsonnyal is könnyedén lehet ötvözni. Mivel is díszíthetnénk idén a fát, ha nem a halálcsillaggal? 

Sőt, akinek van kedve/ideje/kézügyessége, az még Star Wars-os hópelyheket is készíthet. Itt lehet sablonokat találni hozzá.

star-wars-snowflakes-1.jpg

A zárómondatot pedig ezúttal átengedem Brüsszel tömegközlekedési vállalatának, a STIB-nek, akik a héten a szokásos közérdekű információk helyett ezzel köszöntötték utasaikat. Tény, hogy a metrózáshoz jól jön az erő...

11219585_931638486891788_6945503495645612568_n.jpg

Gyógyszernek indult, luxuscikk lett belőle - a belga praliné története

Kerek, szögletes, gömbölyű, lapos, édes, keserű, mogyorós vagy tej, mindegy, csak csokiból legyen! Belgiumban a csokoládékészítés százötven éves múltra tekint vissza. Évi 172000 tonnával a világ négy legnagyobb csokoládétermelő országának egyike, és több mint 2000 csokoládéüzlettel rendelkezik. De ne dőljünk be a nagy számoknak: a belga csokoládé esetében a minőség sokkal fontosabb a mennyiségnél.

galerie_de_la_reine_300dpi.jpg

A Neuhaus üzlete Brüsszelben a Galeries Royales Saint Hubert-ben
By Neuhaus via Wikimedia Commons

Jean Neuhaus svájci gyógyszerész 1857-ben nyitotta meg első üzletét Brüsszelben a Galeries Royales Saint Hubert üvegezett árkádjai alatt. A gyógyszerész célja eleinte csupán az volt, hogy elfedje a gyógyszerek kellemetlen ízét, így jelent meg először a csokoládébevonat a keserű ízű pirulákon. Szép lassan aztán különféle cukrok és csokoládékészítmények is felkerültek az üzlete polcaira. Fiával, Fréderic-kel közösen fáradhatatlanul kísérleteztek a minél tökéletesebb édességek megalkotásán, mígnem egy nap a gyógyszerek teljesen kiszorultak az üzlet kínálatából.

1912-ben már a másik fia, Jean Neuhaus II vezette az üzletet. Ő alkotta meg az első csokoládéval töltött bonbont vagy pralinét, ami azonnal elsöprő sikert aratott. Igazi családi vállalkozás módjára, felesége Louise Agostini is kivette a részét a munkából. Problémát okozott, hogy a pralinék könnyen összenyomódtak a papírban, amibe akkoriban csomagolták őket, így a leleményes hölgy 1915-ben előrukkolt a kis rekeszekre osztott papírdoboz, azaz a ballotin ötletével.

A Neuhaus sikere innen kezdve töretlen volt. Jean II halála után veje, Adelson de Gavre vitte tovább az üzletet. A cég az 1958-as brüsszeli világkiállítás alkalmbából két vadonatúj ízt dobott piacra. A Caprice és a Tentation, melyeknek nevét állítólag Brigitte Bardot inspirálta, 1958-ban a kiállítás sztárjai voltak, mára pedig a Neuhaus ikonikus alkotásaivá váltak.

 12364182_999832223393551_833004640_o.jpg

2000-ben az uralkodócsalád királyi tanúsítvánnyal jutalmazta a Neuhaus munkáját, amiben talán az is közrejátszott, hogy több alkotásukat is a királyi család tagjairól neveztek el.

Nagy népszerűségnek örvend a History Collection nevű válogatásuk, amely egy gyönyörű díszdobozban 28 különböző ízű pralinén keresztül meséli el a Neuhaus történetét.

 12359501_999832180060222_1619202522_o.jpg

A csokoládé egész évben jól fogy Belgiumban, köszönhetően a turistáknak, illetve annak a ténynek, hogy egy átlagos belga állítólag több mint 5 kg csokit fogyaszt el évente (egyesek szerint van az 8 is), karácsony táján azonban ugrásszerűen megnő az üzletek forgalma. Számtalan szebbnél szebb díszdobozos terméket találhatunk minden árfekvésben, de ha valami igazán exkluzívat akarunk, akkor számítsunk rá, hogy mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk.

12375491_1000415876668519_256365676_o.jpg

12381113_1000416033335170_567309801_o.jpg

12364333_1000416076668499_1919399219_o.jpg

Természetesen nem maradhat ki a franciák tradicionális karácsonyi desszertje, a bûche de Noël, azaz a karácsonyi fatörzs sem, amelyet a Neuhaus vezető csokoládékészítője alkotott meg kizárólag kiváló alapanyagok felhasználásával.

12333812_1000416103335163_2037336444_o.jpg

Aki pedig szeretné megtudni, hogy pontosan hogy is készül az igazi belga praliné, annak ajánlom figyelmébe az alábbi kisfilmet. Megtekintése egy pohár habos kakaó és természetesen némi csokoládé társaságában javasolt!