Napi kisszínes: Hurrá, moziba megyünk!

2017. december 29. - hkatinka68

testrol1.jpg

Speciális kapcsolatban vagyunk a mozi meg én, Gyerekkoromban leginkább a vasárnapi matinét látogattam, két forintért vetítették a Bob herceget,  meg a szovjet mesefilmek javát. Szigorúan az első sorban ültünk mindig, kemény lehajtható székeken, merev nyakkal, hogy jól lássunk. mögöttünk meg a néhai Haladás moziban (most Karinthy színpad) zajlott az élet... de bennünket szerencsére akkoriban a film kötött le. Ha Belmondo film ment, akkor persze inkább a filmet nézték a hátul helyet foglalók is  és sűrűn jöttek a kommentek hátulról :"Ne arra menj, lelőnek!".

Később megnyílt az Olimpia mozi, majd hanyatt estünk, olyan szép volt a Haladás után - kárpitozott székekkel, ahol még nagyjából akkor is jól lehetett látni, ha egy kétméteres tagbaszakadt férfi került elénk. Itt láttam a Ben Hurt, kb. negyedéig Az ördögűzőt meg A hegyibarlang titkát és az orosz filmművészet egyéb klasszikusait, amikor november 7-ét ilyenformán ünnepeltük, 

Aztán egyetemistaként jöttek a művészmozik, Wim Wenders, Pasolini, Bergmann filmek aztán pár év kihagyással Disney rajzfilmek, majd a Harry Potter. Meg ritka, sátoros ünnepeken a Puskin mozi. Amélie csodálatos élete -az egyik kedvenc filmem, amit kétszeri nekifutásra sikerült végignézni -kicsit keveset aludtam akkoriban.

Aztán Brüsszel. És hosszú-hosszú évekig semmi, mert követni tudom a fimet franciául, de élvezni nem.... Maradt az itthoni filmnézés, ahol francia sous-titre-rel, (felirattal) nézem a francia filmeket, így értem akkor is, amikor hadarnak (még jó, hogy gondolnak a gyengénhallókra.. meg rám is).  

A mozi hosszú ideje Budapestre maradt és a szünetekben szoktuk megnézni gyorsan, amit csak lehet. Közel az Allée és sokszor eszembe jut, amikor a gyerekek becihelődnek a kukoricával a kényelmes székekbe, hogy mit szólnának a Haladás "zsöllyéihez.."

Tegnap moziba mentünk. Itt, Brüsszelben a Vendôme-ba. Enyedi Ildikó filmjét  adták, a Testről és lélekről-t, magyarul, francia-flamand képaláírással.

testrol3.jpg

Gyönyörű film, nem tudom, mikor láttam utoljára ilyen szépet. Nagyon büszke voltam, hogy a "mienk". Figyeltem a szinkront -nem volt rossz, de lehetetlen visszaadni az apró nüanszokat. 14-en váltottak rá jegyet, hétköznap, este 7-kor és a stáblistát is végignézték, anélkül, hogy bárki megmoccant volna. Nem tudom, hogy ennyire megérintette őket a film vagy itt ez a szokás, mindenesetre jó volt ez a csend..

Ami még érdekes volt ebben a belga mozizásban, azok a reklámok. Nem a fiatalabb korosztályt célozzák, hanem az időseket: Coca Cola Zero-val kínálják a nyugdíjasotthonban a bácsit, akiből tetovált, Harley-Davidsonos lesz az első korty után .  Hol van már a haverok, buli, Fanta szentháromság.. Azért ennek egy kicsit örültem, itt már legalább megértették, hogy egy bizonyos koron túl is van élet, sőt Belgium korfáját ismerve lassan ők lesznek többségben....

 

belga_korfa.gif

Ha karácsony, akkor bejgli...

bejgli1.jpg

"Két mákos és egy diós" - adta ki a parancsot Papa és már rohantunk is a konyhába az újabb adagért a húgommal. Természetesen szeletről van szó, bár volt rá példa, hogy egy fél rúd mákosat is  elrágcsáltam (igen, a szó szoros értelmében) csak úgy... Mindent szeretek, ami mákos, ennek ellenére bejglit sokáig nem sütöttem, mert mindig kaptam az anyukámtól. 

Egészen addig, amíg nem jött a felkérés, hogy kéne pár rúd a adventi magyar vásárra. "Hát, a sütőm nem valami jó meg másnap hosszú útra megyünk"- volt kifogásom bőven. De aztán éreztem én, hogy ebből mégis csak bejglisütés lesz, úgyhogy nekiveselkedtem receptért a net-nek. És itt jött a baj. Abban biztos voltam, hogy a tésztához tojássárgája kell, és vajjal vagy zsírral kell összegyúrni, hogy omlós maradjon. Találtam élesztős és sütőporos receptet is, de volt, aki a kettőt keverte. Végül úgy döntöttem, hogy a Gerbeaud nem hibázik, úgyhogy az ő tésztájukat választottam, amit Fűszeres Eszternél találtam meg. Töltelék azonban itt nem volt, mert Eszter hússal töltötte, úgyhogy azt egy másik helyről gyűjtöttem be. Kamaszkorom ronggyá olvasott szakácskönyvében, a Művészek főzőkanállal című kiadványban megtalálható Drahota Andrea  "világhírű" tölteléke, amivel anyukám csinálja az otthoni bejglit. Gyönyörű lett, kívülről legalábbis, belülről nem tudom, mert a család rosszallása ellenére fogtam mind a 14 rudat , becsomagoltam és elküldtem a vásárba. 

Azóta itthon is van bejgli, és már tudom, hogy nemcsak szép, de finom is. Az évek során kicsit átdolgoztam a tölteléket, meg lassan megtanultam minden trükköt, úgyhogy biztosra megyek. Aki sok töltelékkel szereti, nyugodtan púpozza meg, legfeljebb egy kicsit felreped, de ezt melegen lehet még korrigálni, egyszerűen össze kell nyomni a tésztát. Meg úgyis az a lényeg, hogy finom legyen..

Mákot most már Brüsszelben is lehet kapni, a Delhaize-ben és a Carrefourban a liszteknél keressük, ott van a kenyérsütés kellékei között. ( "pavot" franciául). Darálni kávédarálóval a legegyszerűbb, ha nincs mákdarálónk. A dió aranyárban van, célszerű otthonról hozni, de szép diót vehetünk pl. az Abattoir-on.

Ha különleges töltelékeket is kipróbálnátok, akkor Chili és Vanília receptjeit ajánlom (a sütőtökös-csokis nálunk is nagy sikert aratott)  vagy Farkas Vilmos mandulagrillázsos-aszaltszilvás bejglijét. 

A tésztához (3 rúd bejglihez)

 

500 gramm liszt

50 gramm porcukor

5 gramm só

200 gramm vaj

1 tojás sárgája

120 gramm tej

12,5 gramm élesztő  vagy fél zacskó szárított élesztő

 

1 tojás a megkenéséhez

 

Az élesztőt feloldjuk a tejben, de nem futtatjuk fel. A tészta összes hozzávalóját összegyúrjuk, majd három részre osztjuk. Szépen meggömbölyítjük, majd folpackkal letakarva betesszük a hűtőbe 30 percre. Utána téglalappá nyújtjuk, kb. olyan hosszú legyen, mint a tepsi, amiben sütni fogjuk. (vastagság 3mm). Ezután megkenjük a töltelékkel, de oldalt hagyjunk egy kb. 1,5 cm-es peremet. Itt egy kicsit visszahajtjuk a tésztát, hogy a töltelék nem folyjon ki. Ezután feltekerjük a bejglit és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük őket egymástól távol. A tetejét megkenjük tojássárgájával, hideg helyre tesszük. Amikor a tojássárgája megszáradt, bekenjük tojásfehérjével, majd meleg helyre (konyhába) visszük és megvárjuk, amíg ez is megszárad. Megszurkáljuk egy villa hegyével,180 fokos sütőben 25 percig sütjük.

Mire kell figyelni?

- a tésztát gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze, ne olvadjon meg a vaj túlságosan.

- a tésztagombócokat mérjük le és ugyanennyi töltelékkel dolgozzunk.  Ha túl sok, felreped a bejgli.

- a töltelék teljesen hideg legyen

- a tölteléket úgy tudjuk egyenletesen rákenni, ha a tészta közepére halmozzuk és egy akkora folpack-kal leborítjuk, mint a tészta. A folpack-on keresztül sodrófával ugyanakkorára tudjuk nyújtani a tölteléket, mint a tészta.

- a diós bejglit 3 helyen kell megszurkálni, a mákost 4 helyen  (nem tudom, miért, de talán a töltelék nedvessége tér el)

 

Mákos töltelék (3 rúd bejglihez)

 

40 dkg darált mák

15 dkg porcukor

10 dkg mazsola rumba áztatva

2 evőkanál meggylekvár

2 reszelt alma

1 citrom reszelt héja

késhegynyi fahéj

0,5 dl víz

aszalt meggy, kandírozott narancshéj  (elhagyható, de nagyon finom)

 A porcukrot feloldjuk a vízben és felforraljuk az elegyet. Leforrázzuk vele a mákot, majd hozzákeverjük a többi hozzávalót. A töltelék ne legyen nagyon nedves, éppen, hogy kenni tudjuk (ha túl nedves, kireped a bejgli). Akkor jó, ha gombócot tudunk belőle gyúrni -nem esik szét és nem folyik. Ha túl száraz, egy kis almát vagy lekvárt tegyünk bele. Mielőtt megtöltenénk a tésztát, teljesen ki kell hűlnie. (Ebből egy kicsi maradni fog, pozsonyi kiflibe szoktam tölteni vagy lefagyasztom )

 

Diós töltelék (2 rúd bejglihez)

 

30 dkg darált dió

15 dkg porcukor

fél reszelt alma

1 evőkanál sárgabaracklekvár

10 dkg rumban áztatott mazsola

kis darab birsalmasajt felaprítva

0,5 dl víz

 

A vízben feloldjuk a porcukrot, felforraljuk és leforrázzuk vele a diót. Belekeverjük a többi ízesítőt és kihűtjük.