Minden gyerek kincs - A fejlesztésről.... szülőként

2018. október 10. - hkatinka68

logopedus.jpg

- Mondd szépen "mackó"!

- Matykó.

Álltunk a tükör előtt vért izzadva. Anyám mutatta, hogy hogyan tartsam a számat és gyakoroltunk. Ahogy a logopédus előírta, akihez hetente háromszor jártunk, miután a tanító néni "lefelelőtlenezte" anyámat, hogy ilyen pösze gyereket még nem látott. 

Két év után feladtuk, pösze maradtam. Anyám rendületlenül próbálkozott, én is, de nem jutottunk semmire a matykó matykó maradt. Később javult a helyzet, de a sziszegőkkel enyhén, de hallhatóan hadilábon álltam. Aztán az egyetemen bemerészkedtem A tanár beszéde speckolra, amit Fischer Sándor tartott, aki a bemondónőket tanította beszélni. Beugróként mindenkit megkért, hogy csak ennyit mondjon "százszorszépkirálykisasszony". Az én produkcióm sejthető... Rámnézett és közölte, "maga ne is próbálkozzon, anatómiailag reménytelen." Eszembe jutott az a felesleges két év, amikor kötelességszerűen gyakoroltunk, anyámnak kellett kínoznia engem, én meg haragudtam, hogy minek.

Azóta is az a véleményem, ami tanárként megerősödött, hogy ha nem muszáj, ne a szülő korrepetálja, fejlessze a gyereket, mert megterheli a kapcsolatot. Tanárként százszor is nyugodtan elmagyarázom ugyanazt bármilyen gyereknek, de a saját gyerekeimmel sosem voltam türelmes, mert nagyon nehéz elfogadni, ha nem értenek valamit, amit szerintem az "ő képességeikkel" azonnal fel kell fogniuk. 

Minden szülő elfogult. Nincs abban semmi rossz, hogy tökéletes gyereket képzelünk el és az is teljesen érthető, hogy a szülő nehezen fogadja el, ha a gyerek mégsem egészen olyan, mint ahogy elképzelte. Pösze, diszlexiás, hiperaktív. Különösen nehéz, ha folyamatosan csak ezzel szembesítik, és közben nem mondják, hogy de kreatív, gyönyörűen énekel vagy jó matekból.  Ha ennél sokkal nagyobb a baj, még egy gyászfolyamatot is végig kell csinálni, elbúcsúzni a tökéletes, egészséges gyerekünktől, akit elképzeltünk, és utána tudunk igazán örülni annak a kisgyereknek, akit kaptunk.

Amikor kiderül, hogy valami baj van, az ember először magában keresi a hibát, mit rontott el, mi történhetett a szülésnél, miért nem vette előbb észre... Azt hiszem, ha szereti  a gyerekét, akkor biztosan  mindent megtett. Úgyhogy át is lehet térni a következő kérdésre, a "hogyan tovább?"-ra, mert a fejlesztésnél egy igen kemény ellenfelünk van: az idő. A fejlesztésre rendelkezésre álló idő limitált, ezért villámgyorsan lépni kell.

Mikor ijedjünk meg?

Szívem szerint azt mondanám, hogy bármikor, amikor felmerül bennünk, hogy valami nincs rendben.Inkább ötször feleslegesen, mint egyszer későn. Vannak táblázatok azzal kapcsolatban, hogy mikor mit kéne csinálnia egy gyereknek, ezeket érdemes tanulmányozni, de nem kell azonnal halálra rémülni. Nehéz, amikor az ember életében nem látott közelről csecsemőt és a sajátja az első -nincs mihez viszonyítani. Amit sok esetben láttam és veszélyes lehet, amikor valamit már nagyon kéne csinálnia és arra hivatkoznak, hogy "de az apja, nagynénje vagy a Bözsi néni is későn kezdte". Nem. Csak az számít, hogy itt valami baj van, lehet, hogy nem nagy, de eltér a normálistól. Gyanús lehet, ha nagyon ügyetlen egy gyerek vagy pl. egyáltalán nem kúszott vagy mászott. Ezek később tanulási zavarokat okozhatnak, de mozgásterápiával időben korrigálhatók. Sajnos ezek (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) általában csak az iskolában derülnek ki, bár már óvodában el kéne kezdeni a szűrést és a prevenciót. Érdemes szakembert keresni akkor is, ha 2,5 évesen sem beszél egy gyerek, 

Hogyan keressünk fejlesztést?

Kell egy szakvélemény, ami megmondja, hogy milyen fejlesztés kell és ez alapján tudunk keresni. Ezt a lépést nem szabad kihagyni, mert laikusként nem tudjuk eldönteni, hogy mire van szükség. Mondok egy példát: megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél a szülők logopédust keresnek, pedig azontúl, hogy természetesen kell logopédus, biztosan kell mozgásterápia is, mert nagyon szoros összefüggés van a mozgás fejlettsége és a beszéd között. (pusztán mozgásterápiával elérték a beszéd megindulását megkésett beszédfejlődésű gyerekeknél)

1. Ki legyen a fejlesztő?

Először is tisztázzuk, hogy a megfelelő diplomával rendelkezik-e. Univerzális gyógypedagógus nincs, legfeljebb az idősebb gyógypedagógusok között találunk elvétve egyet-kettőt..  Ezen a linken lehet tájékozódni arról, hogy az egyes szakirányok mit jelentenek. 

 Ez alapján el tudjuk dönteni (illetve dehogyis tudjuk, csak azt látjuk, hogy van papírja), hogy valóban ért-e az adott szakterülethez, vagy csak "látott már ilyet messziről". Például autizmus spektrum esetén nagyon széles a skála, óriási különbségek lehetnek  az egyes esetek között, nem mindegy, hogy specialista vagy műkedvelő foglalkozik a gyerekkel. Hacsak nem ösztönös tehetséggel van dolgunk, nincs arra idő, hogy a gyerekünkön gyakoroljon, tehát ez a legfontosabb kritérium. Kicsit gyanús, ha viszonylag fiatal embereknek 3-4 szakról van papírjuk, inkább egy legyen, de azt tényleg tudja.....

A mozgásterapeutáknál nem mindenhol követelmény a gyógypedagógusdiploma, őket alapítványok képzik, az erről szóló diplomát is érdemes megtekinteni. ( a képzések mindegyike egyetemi diplomához kötött, a Dévény-tornát pedig csak gyógytornászok tanulhatják meg). A megadott linkeken lehet részletesen tanulmányozni ezeket a terápiákat, egy biztos: a mozgásterápia mindennek az alapja, a beszédé is és nagyon sokat segít a figyelem- illetve tanulási zavarokon. Van egyébként ezerféle fejlesztő tanfolyam, amire azt mondják, hogy "pont olyan, mint a TSMT meg még jobb is", ezeket kezeljük szkeptikusan. Ezek itt tényleg a legismertebbek és a legeredményesebbek (ha lemaradtam valamiről, örömmel veszem a kritikát):

Dévény-torna- csecsemő kortól

TSMT(tervezett szenzomotoros tréning)  3-8, illetve 9-12 éves korban

Alapozó-terápia     - 5-16 éves kor

Ayres -terápia -csecsemőkortól.

Személyes véleményem, hogy ezt a munkát csak az tudja csinálni, aki igazán szereti és van hivatástudata. Sokan vannak a pályán, akik kihasználják a szülők kiszolgáltatott helyzetét, mert utóbbiak készek bármennyit fizetni azért, hogy a gyerekkel történjen valami. Az igazán korrekt szakemberek megmondják, ha nem boldogulnak az adott problémával és más szakember segítségét kérik vagy átirányítják egy másik kollégához a gyereket. Ők azok, akiket valóban az érdekel, hogy a gyerek fejlődjön. Sajnos, nagyon sok rossz tapasztalattal lettem gazdagabb az évek során és súlyos éveket vesztettünk emiatt. 

 2. Van gyakorlata?

Nehéz kérdés. Úgy gondolom, súlyos esetekben nagyon fontos, mert ha nem megy az A terv, akkor a B-t kell megpróbálnia, vagy C-t..... a nagyon tapasztaltak akár Z-ig elmennek. A gyakorlatot némileg pótolhatja ha valaki erre a pályára "termett" és valóban rendelkezik hivatástudattal, de ez sajnos elég ritka. Ez a hivatás nagyfokú kreativitást igényel-az igazán jó szakemberek bármiből tudnak fejlesztőeszközt készíteni, bármilyen helyzetben meglátják a fejlesztés lehetőségét. Ez az, amit nem lehet könyvből vagy az egyetemen megtanulni.

3. Mennyit és mikor?

Esete válogatja, de pl. mozgásterápiából heti 2X1 óránál beszélnek fejlesztésről, logopédiánál is minimum heti egy óra enyhe esetekben. Súlyos esetekben a mozgásterápia heti minimum 2X2 óra, logopédia 3 alkalom. is lehet. (az optimális a napi fejlesztés lenne). A reggeli órákban van értelme igazán a fejlesztésnek, az esti órákban semmi, esetleg a mozgásterápiákkal érdemes megpróbálkozni.A fejlesztés sok esetben nem ingyenes, egy komplex fejlesztést igénylő gyerek esetében meglehetősen nagy összeget igényel. Azt gondolom, sok év tapasztalatával a hátam mögött, hogy csak azért, "hogy legyen valami", ne vigyük különórára a gyereket, mert azontúl, hogy ideig-óráig nyugtatjuk a lelkiismeretünket, csak időt vesztünk. Ugyanúgy feleslegesen túlfárasztja a gyereket, ha tíz helyre cipeljük. Inkább próbáljunk meg összefogni más szülőkkel és keressük meg az igazán jó szakembereket .

4. Mire figyeljünk még?

- Legyen fejlesztési terv.  Ez folyamatosan módosulhat, hiszen ez nem egy klasszikus tanterv, aminél A-ból B-be meghatározott úton eljutunk x idő alatt. Pontosan legyünk azzal tisztában, hogy mi történik és miért. Egy jó gyógypedagógus az óra utolsó perceit velünk tölti és elmondja, mit tapasztalt. Adhat feladatot is, de ha ezek olyan feladatlapok, amiket a gyerek gyötrésként érzékel, akkor valami nem működik. Az a jó, ha ez egy játék, vagy egy olyan dolog, ami feltűnés nélkül beilleszthető a hétköznapi életünkbe. Ugyancsak gyanús, hogyha állandóan csak a "nem megy neki"-vel szembesülünk vagy az "ügyes volt"-tal. Mi nem ment és miben volt ügyes?-ezek kardinális kérdések. Sok szülő, többek között én sem szeretem a fejlesztő órákat végignézni -szerintem ez egy intim dolog, amit nem jó kívülállóként nézni (hiába vagyunk szülők, ez egy kétszemélyes helyzet), mert ha nagyon nem megy valami, a szülő sokkolódik , pedig az egyik legfontosabb dolog, hogy otthon nyugalom és támogató légkör várja a gyereket.

- Bizalom. Akire rábízom a gyerekemet, abban feltétel nélkül meg kell bíznom. Alapvető a diszkréció, már csak azért is mert problémás gyereket nevelni néha nem egyszerű: nagyon sok türelmet igényel, és van olyan pont, ahol a szülő "kiakad". Ilyenkor segíthetnek egy jó gyógypedagógus tapasztalatai, de az semmiképpen sem, ha legközelebb vadidegenektől halljuk a saját történetünket egy kisebb közösségben. Természetesen ugyanilyen fontos, hogy a gyerek elfogadja, bízzon benne, urambocsá' szeresse, mert akkor szívesen megy hozzá. 

Az igazán jó szakember még akkor is tud valami mondani, amikor éppen semmi sem kerek és amitől az ember egy kicsit jobb kedvre derül és büszke lesz a gyerekére. 

Mert minden gyerek kincs.

 

 

Gyerünk ki a zöldbe! - 1.A Bempt-park

vadliba.jpg

A Bempt-parkot (1190 Forest Chausée Néerstalle 323.) leginkább a Petit Train Vapeur, azaz a kis vasút teszi igazán érdekessé, de ha a gyerek egy idő után elunja a körbe-körbe vonatozást, mást is lehet csinálni. 

Például ugrálni. Van 5 földbeásott trampolin, olyan rugókkal, hogy a felnőttek is nyugodtan ugrálhatnak rajtuk, ráadásul ingyen van. 

 

13242241_1095065197203586_1729380379_o.jpg

Vagy kipróbálhatjuk a szabadtéri edzőtermet. Egy kis fű még nem ártana, de ne legyünk telhetetlenek. Hátul van egy füves focipálya  és ha még rekortános futópálya is lenne, teljesen hozná az otthoni Bikás-parkot. (na jó, domb nincs, bikák a tetején meg pláne..)

13262650_1095065193870253_667242204_o.jpg

A tó partján tanulmányozhatjuk a vízi növényeket és a vízi szárnyasokat.

13271650_1095064790536960_1360253703_o.jpg

 Ha megszomjaznánk vagy megéheznénk, itt a kisvasút "restije", a Vapeur en Foliel és a Cochonette állítólag igazi különlegesség. Van WC is, 30 centért bárki igénybe veheti).

 

13282386_1095065203870252_595718119_o_1.jpg

És persze itt a kisvasút, a nyári nagy melegben napfénytetővel is (nem tudom, engem ez egy kicsit másra emlékeztet, de nem akarok morbid lenni..)

szemfedo1.jpg

 A Bempt-park legnagyobb előnye, hogy belátható... Nagy a tér itt is, de elég könnyű az elveszett gyerekeket megtalálni, és ez, ismerve például a vasárnapi viszonyokat a Bois-ban, egyáltalán nem hátrány.....

 

Állatkertek 1. Maubeuge, avagy állatkert a város közepén

zsiraf.jpg
Gyerekkel állatkertbe menni jó. Annyit kell eldönteni, hogy állatokat akarunk nézegetni vagy az " oroszlánt, zsiráfot, vízilovat és egyéb "főállatokat" megtekinteni.

Vannak állatkertek, amihez egy egész nap is kevés és a hatodik óra elteltével a család üveges szemekkel keresi a fókát, amit a kicsi látni szeretne, de egy óra járásnyira van a kengurutól, amit szintén meg kellett tekinteni. Ilyen állatkert Planckandael, amit még sosem sikerült egy nap alatt körbejárni,  olyan hatalmas a tér, hogy inkább bérletet érdemes venni és több fordulóban megnézni. Még úgyis megvan a veszélye, hogy a nem extrém állatbarát gyerek elunja magát és haza akar menni. 

A másik választás a kicsi állatkert, amit simán be lehet járni, van benne minden, ami kell. Ilyen az antwerpeni, ahova Brüsszelből vonattal érdemes menni, mert  a pályaudvar mellett van és így nem kell a parkolással bajlódni. 

Ha autóval mennénk inkább, akkor mindenképpen Maubeuge-t ('mobözs') ajánlanám, ami ugyan egy órányira van, Franciaországban, de szinte végig autópályán haladhatunk. 

A parkolás ingyenes, van saját parkolója, de szemben a szocreál hangulatú "tanácsházánál" is parkolhatunk, legfeljebb szombatonként belecsöppenünk egy esküvői menetbe.

13225025_1091237337586372_1022585437_o.jpg

A belépőjegy felnőtteknek 9,50 euró, gyerekeknek 3-16 évig: 5,50 euró, 3 évnél fiatalabb gyerekeknek nem kell fizetni, (összehasonlításul: Antwerpenben felnőtteknek:24 euró, gyerekeknek:19 euró, 3 év alatt ingyenes). A nyitvatartásról a honlapon lehet tájékozódni. 

 Az állatkert a város közepén fekszik, 2 óra alatt bejárható még akkor is, ha megtekintjük az elefántok fürdését meg a zsiráfok etetését. Nincsenek sokan, nem kell a nyakba felvett gyerekkel kunsztozni, hogy lásson valamit és nem kell folyamatosan rettegni, hogy mikor tűnik el egy túlságosan belelkesült 5 éves.

13225080_1091237357586370_1613631036_o.jpg

Van fehér tigris, oroszlán, víziló, zsiráf - ezenkívül még rengeteg minden, de például a jegesmedve-fóka részleg hiányzik. Hüllőkből is be kell érni az óriásteknősökkel, úgyhogy vadállatos könyvet ne vigyünk a gyerekkel, mert ha pipálgatni kezd, nagy bajban leszünk.

 Elkülönítettek egy  "erődszerű" részt, ahol egy lámacsorda van és szabadon lehet sétálgatni közöttük.  Kivétel nélkül mindenki, a felnőttek is le vannak nyűgözve tőlük. 

guanaco.jpg

 Két kedvencem is van.   A vidáman napozó zászlósfarkú kolobuszmajmok (akiket Brehm a kacskakezű majmok családjába sorol, remek név, nem?)    

13230784_1090998680943571_1413301003_o.jpg

 Aztán fújni kezd a szél és a kölyök fázik. Gyorsan összebújnak és megmelegítik:

13224144_1090998557610250_1983158220_o.jpg

 És a legvidámabb részleg a három Potamochere, azaz vörös folyami disznó, akik fáradhatatlanul róják a köröket körbe-körbe, legalább 20-at számoltunk össze, amíg ott voltunk. Őket a vízilovakkal szemben lehet megtalálni.

potamocher.jpg

Hihetetlen fejük van :
13223586_1091238107586295_1956706618_o_1.jpg
Lehet piknikezni, hozhatunk otthonról is élelmet, de árulnak jégkrémet, italokat, rágcsálnivalót is. Van játszótér is, ahol könnyű szemmel tartani a gyerekeket ( nem úgy, mint a Pairi Daizaban...)
Ha nem vasárnap megyünk, akkor kellemest a hasznossal.... 3 km-re van egy Auchan (Louvroil-ban), ahol vehetünk ezt-azt. Például sajtokat, ezek a camembert-ek:
13234701_1091237267586379_1914832369_o.jpg
és egy kevés kecskesajt...
13214991_1091237287586377_544406419_o.jpg
Jó hely ez, na....

Még nem késő! - 20+1 ötlet azoknak, akik mindent az utolsó pillanatra hagytak

a1ac3f35fcd2a099e293ea915a32b835.jpg

Idén kivételesen sikerült mindent időben beszereznem, de bevallom, nekem is volt olyan karácsonyom, amikor 24-én délelőtt elcsigázva jártam a Tesco-t ajándékok, vacsorahozzávalók és egyebek ügyében, a kicsit csálé karácsonyfát meg már szinte ingyen adták, csak vigye el valaki.

Azoknak, akik hasonló cipőben járnak, íme pár last minute ötlet.

-Azonnal puha mézeskalács

-Villámgyors karácsonyi menü

-Rusztikus karácsonyfadíszek

-Nagy ötletek, kis helyekhez

-Dekorötletek az IKEÁ-tól

-Kreatív elfoglaltság gyerekeknek

-DIY karácsonyi ajándékok

-Nyomtatható szinező gyerekeknek

-Személyre szabható, nyomtatható képeslapok

-Ajándékcsomagolási ötletek

-Környezettudatosaknak: zero waste karácsony

-Karácsonyfa helyett

-A legegyszerűbb asztali dísz: alma+teamécses

-Minták hópehelyhez

-Karácsonyi illat könnyen és gyorsan

-Inspiráció a karácsonyi asztal dekorálásához

-Narancshéj girland

-Last minute ajándékötlet

-Fábry Sándor: Oh tannenbaum (mi minden december 24-én meghallgatjuk)

-Nyomtatható ajándékcímkék

+1: ha meg mégsem jön össze semmi, akkor marad a tojáslikőr és a Resszkessetek betörők!

Boldog karácsonyt mindenkinek!

A csapból is - Brüsszelben is tombol a Star Wars láz

img_0761.JPG

Kötelező Star Wars tematikájú bejegyzésünk következik, csak hogy lássátok, nem egy kő alatt éltünk az elmúlt hetekben. Szóval, itt is tombol a Star Wars őrület ezerrel, tegnap volt a premier, a film szuper, amennyire hallottam, nagyjából mindenki oda meg vissza van tőle. Nem akarom elvenni az alkotóktól az érdemet, mert biztos remek munkát végeztek, de azért azt gondolom, hogy a sikerhez igen komolyan hozzájárultak a Disney marketingesei is. Az elmúlt hetekben tényleg nem lehetett egy lépést sem tenni anélkül, hogy ne ütközzünk bele valamilyen jodás, dártvéderes, hanszólós, csubakkás cuccba.

Kezdjük először a legnyilvánvalóbbal, a játékokkal. A gyerekeim abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az év végén ünneplik a születésnapjukat, így sikerült szert tenniük néhány szuper kis játékra. (Megjegyzem, nem volt egyszerű beszerezni őket, mert annak ellenére, hogy például a legók esetében másfélszeres áron kínálták őket, úgy vitték, mint a cukrot). Luke és apukája mindenesetre már vidáman fénykardoznak a fa alatt.

img_0757.JPG

Ők még a boltban várnak a bevetésre.

12380806_1003202146389892_799013628_o.jpg

10579867_10208349172746445_1057890677_o.jpg

A másik termékcsoport, ami adja magát, az a ruha, ebből is könnyedén szert tehettünk néhány ízléses darabra az elmúlt hetekben.

12394633_1003202199723220_2089797490_o.jpg

A mamuszok létjogosultságát már kicsit több időbe telik megemészteni.

12394512_1003202113056562_1013582554_o.jpg

A Star Wars-os stresszoldó színezőben azért látok némi fantáziát.

img_20151218_105045.jpg

És ki ne szeretne rohamosztagos szivaccsal mosakodni?

img_20151218_110226.jpg

És, ahogy a poszt elején látszik, a Star Wars-t a karácsonnyal is könnyedén lehet ötvözni. Mivel is díszíthetnénk idén a fát, ha nem a halálcsillaggal? 

Sőt, akinek van kedve/ideje/kézügyessége, az még Star Wars-os hópelyheket is készíthet. Itt lehet sablonokat találni hozzá.

star-wars-snowflakes-1.jpg

A zárómondatot pedig ezúttal átengedem Brüsszel tömegközlekedési vállalatának, a STIB-nek, akik a héten a szokásos közérdekű információk helyett ezzel köszöntötték utasaikat. Tény, hogy a metrózáshoz jól jön az erő...

11219585_931638486891788_6945503495645612568_n.jpg