Mese a fapadosról, avagy mi a teendő járattörlés esetén?

2016. január 15. - hkatinka68

6680810831_98335ab553_b.jpg

Hősünk úgy döntött, hogy villámlátogatást tesz Budapesten  jó pár felhalmozódott elintéznivaló miatt -orvosi vizsgálat, okmányiroda, közművek sorakoztak a tennivalók között. Vett egy retúrjegyet Budapestre az egyik fapadosnál és elkezdte szervezni a pontos programot. Még 2 óra késést is bekalkulált, de ismerve a légitársaság menetrendjét ennek nem tulajdonított nagy valószínűséget, mert ilyenkor a budapesti hajnali gép fordul vissza Brüsszelből.

Reggel 5-kor kelt, időben kiért Charleroi-ba. A budapesti gép megérkezett, az utasok kiszálltak, ő meg várt a beszállásra. Várt 10 percet, huszat, fél órát. Nem történt semmi. Végül a személyzet franciául közölte, hogy a gép nem indul el és a 19 óra 50-kor induló járattal mehetnek el, írassák át a jegyüket lent. Indok egy szál se. Lent meghökkentően gyorsan ment az átíratás, pedig hősünk tartott attól, hogy nem lesz hely az esti járatra. Aztán mindenkit odatereltek a fapados pultjához, ahol adtak egy brossúrát az utas jogairól illetve 12 euro értékű étkezési bónt 4 euro-s címletekben. Utóbbira ráírták, hogy pénzre nem váltható és visszaadni sem fognak belőle. Aki ismeri a reptéri árakat, tudja, hogy aranyárban mérnek mindent: a legolcsóbb szendvics 4 euro, egy 5 dl-es ásványvíz 3.30-ba kerül, úgyhogy 11 órás várakozásra méretezve nem túl bőkezű az ellátás.  Másfél óra múlva franciául bemondták, hogy a budapesti járat utasai még egyszer fáradjanak a pulthoz és ott adtak még egy 4 euro-s cetlit, de ezt kevesen értették, úgyhogy a legtöbben 12 euroból és a saját kereteikből oldották meg az ellátásukat.

Hősünk úgy vélte, hogy időben nem éri meg visszatérni Brüsszelbe, úgyhogy a reptéren maradt és rögtön írt a légitársaság web-oldalára, ahol a járattörlés esetén panaszt lehet (és szerinte kell is) tenni. Előtte elolvasta a brossúrát, ahol arról tájékoztatják, hogy jogosult a jegy árának visszatérítésére vagy átfoglalásra egy másik járatra, ellátásra a várakozás idejére, transzfer és szállástérítésre, amennyiben ott is kell éjszakáznia. És kártérítésre.1500 km-nél közelebbi úticél esetén, amennyiben a légitársaság nem tudja 2 órán belül eljuttatni az útícéljához, ez az összeg 250 euro. (ha igen, akkor csak a fele). Attól függően, hogy az úticél milyen messze van, más-más az összeg, akár 600 euro is lehet. A brossúra a   261/2004/EK   rendeletre hivatkozik.

Ha figyelmesen elolvassuk, léteznek vis maior helyzetek is, amikor mentesül a légitársaság a fizetés alól: ilyenek a kedvezőtlen időjárási körülmények, a sztrájkok (de ha a saját dolgozói sztrájkolnak, akkor nem) és az olyan műszaki hibák, amelyek elháríthatatlanok és nem kerülhetőek ki (seregély a hajtóműben és társai).

Hősünk biztos, ami biztos alapon bejelentette a kártérítési igényét, már csak azért is, mert ez nap népiesen fogalmazva már a "kutyáké" volt. Mindezt magyarul, a cég magyar nyelvű oldalán.

13 óra 49 -kor névre szólóan megérkezett a cég válasza - angolul. Kellett hozzá egy kis segítség, de azért a lényeg kihámozható volt: a gép műszaki hibás, csak Budapesten lehet megjavítani, ezért szépen felszállt és hazarepült. Utasokat nem akartak vinni, mert az utasok biztonsága a legfontosabb.Egyébként meg majd adnak valamilyen kompenzációt, de abban ne a kiadott ismertetőt tekintse mérvadónak.Emellett felhívja a reptéren üldögélő hősünk figyelmét, hogy az esti gép indulása előtt két órával legyen a reptéren.

Az esti gép végül késett, úgyhogy az eredeti 11 órás érkezés helyett éjjel 22 óra 15-kor sikerült leszállni Budapesten. Olyan kevesen voltak az utasok, hogy felszállásnál a pilóta külön kérte, hogy néhányan menjenek hátra az egyenletes terhelés érdekében...

Néhány nap múlva megérkezett a légitársaság e-mailje, amiben közlik: adtunk enni-inni, kaptál egy új jegyet, végül is megérkeztél Budapestre. Ha tudsz számlát mellékelni, akkor két telefonhívásod költségeit is átvállaljuk az adott napon. Ugye, milyen aranyosak vagyunk? Mindezt persze hivatalos formában. Kártérítésről egy szó sem esik, bár az adott rendeletre hivatkoznak, csak ez a része valahogy elkerülte a figyelmüket. Hősünk mérgében utánanézett részletesen a kérdésnek, és talált bírósági ítéletet is, nem egyet, amelyben a bíróság kimondja, hogy a technikai hiba nem vis maior helyzet és a légitársaságoknak viselnie kell a felelősséget miatta. Ami még jobban megrémisztette: több olyan céget talált, aki 20 % sikerdíjért (plusz ÁFA) vállalják, hogy perlik a légitársaságot. Gyakori probléma lehet ez, na.

Úgy döntött, fut egy pár kört egyedül, aztán ha nem jön össze, jöhetnek a sikerdíjasok. Közben meg vesz még egy jegyet, mert persze, úgy elcsúszott, hogy a felét sem sikerült elintéznie, amit akart.

U.i, A harmadik levélváltás után, amelyben hősünk az említett bírósági ítéletre hivatkozott, a repülőtársaság kifizette a fejenként 250 euros kártérítést.