Ha megkérdezem a kisebbik fiamat, hogy mi legyen az ebéd, akkor rendszerint bolognai, húsleves, rántott csirke vagy spenót a válasz. Érdekes módon a kínai ételeket szereti, a tegnapi gőzölt "gombócnak" nagy sikere volt, amit  leginkább annak tulajdonítok, hogy édeskés a töltelék, őt a bolognaira emlékezteti, engem meg valamiért a vadasra (nyilván a tészta miatt, mert az "hozza a zsemlegombócot" hozzá.) Egyébként minden gyereknek ízlett eddig ez a klasszikus dim sum, az édes chilis mártogató helyett ketchuppal is szívesen megeszik.

Szerintem mindenképpen érdemes beruházni egy bambusz párolóra, nem drága és gyakorlatilag mindent meg lehet vele csinálni, amit egy drágább elektromos pároló tud. Brüsszelben a Bourse-hoz közeli, nagy kínai szupermarketben lehet venni, sokféle méretben, (ha jól emlékszem, az enyém 6 euro volt), Budapesten az Ázsia BT-nél, a Vámház téri csarnok mellett lehet kapni vagy ugyanitt rendelni.

Az egzotikusabb hozzávalókat: az ötfűszerkeveréket és a hoisinszószt Belgiumban a Delhaize-ben szoktam venni, előbbi a fűszereknél (kis szögletes doboz, cinq épices), utóbbi az egzotikus termékeknél van, mindkettő Delhaize sajátmárkás termék.

Darált sertéshúst itt nehéz venni, de a sertés-borjú (porc-veau) teljesen megfelelő hozzá. Lényeges, hogy a hús kissé zsíros legyen, Kínában először meggrillezik a császárhúst és azt darálják le. Darált húsból sokkal gyorsabban elkészíthetjük, gyakorlatilag pihentetéssel együtt fél óra alatt kész és utána már csak a negyedóra gőzölés marad. A gyerekeket is be lehet vonni, a tészta könnyen nyújtható, formázni is szeretik.

Én pici bun-okat (ezek tulajdonképpen gőzölt zsemlék) készítettem, mert ezt a gyerekek jobban szeretik, de az ázsiai országokban az utcán sokkal nagyobb méretben árulják. (ebből az adagból 34 kis bun lett)

Szokatlannak tűnik, hogy a tészta szárított élesztőt és sütőport is tartalmaz. De úgy is el lehet készíteni, hogy vagy csak élesztőt vagy csak sütőport teszünk bele (ilyenkor egy egész tasakot tegyünk bele). Nekem most nem volt élesztőm, ezért a képen látható gombócok sütőporral készültek. (élesztővel még finomabbak). Annyival előnyösebb, mint az élesztő, hogy nem kel túl, a fél adagot nyugodtan eltehetjük estére. A fagyasztást jól tűri, ilyenkor fagyosan szoktam a gőzölőbe tenni, és 5-10 perccel tovább gőzölöm, mint a frissen készítettet.

 Hozzávalók:

300 gramm liszt

1,5 dl víz

1 kávéskanál sütőpor (egy tasak fele)

1 kávéskanál szárított élesztő (egy tasak fele)

2 teáskanál cukor

2 evőkanál olaj (semleges ízű: kukoricaolaj, napraforgóolaj, földimogyoróolaj)

A töltelékhez:

500 gramm sertés (nekem sertés-borjú) darált hús

1 közepes vöröshagyma apróra vágva

2 gerezd fokhagyma apróra vágva

2 evőkanál szójaszósz

4 evőkanál hoiszinszósz

 2 teáskanál ötfűszer-keverék

2 teáskanál barnacukor

só, bors

2 evőkanál olaj

A tésztával kezdünk: a lisztet, a sütőport, az élesztőt és a cukrot jól összekeverjük. Hozzáadjuk az olajat, majd fokozatosan adagoljuk a vizet. A liszt fajtájától függően lehet, hogy több víz kell, az a lényeg, hogy összeálljon az egész egy rugalmas gombóccá. Letakarjuk és 15 percig pihentetjük.

Az olajon megfuttatjuk a vöröshagymát és a fokhagymát. Hozzáadjuk a húst és addig kevergetjük, amíg ki nem fehéredik. Hozzáadjuk a szójaszószt, a Hoiszinmártást, az ötfűszerkeveréket és végül a barnacukrot. 

A tésztát kinyújtjuk (3-4mm vastagra, de az sem baj, ha vastagabb), kiszaggatjuk akkora pohárral vagy szaggatóval, amekkora gombócot szeretnénk. A közepébe teszünk egy kiskanál tölteléket, a korong széleit összefogjuk és egy kicsit megtekerjük. 

A kész bunokat a sütőpapírral, (van, aki mignonpapírt használ) kibélelt párolóba tesszük. Ne legyenek szorosan, mert nagyon meg fognak nőni. Egy akkora lábost, amire pontosan illeszkedik a pároló, félig megtöltünk vízzel. Rárakjuk a párolót, lefedjük a tetejével és a víz forrástól számított 15 percig gőzöljük a bunokat.

2 nagy padlizsán

1 nagy vöröshagyma

4 gerezd fokhagyma

1 kis csokor petrezselyem szára és levele

2 evőkanál kapribogyó (leöblítve)

fél csésze (kb. 10-15 szem) kimagozott olajbogyó

1 doboz hámozott paradicsom-konzerv

1 evőkanál paradicsompüré

4-5 szárított paradicsom apróra vágva(elmaradhat)

1 teáskanál szárított oreganó

2 evőkanál fehér borecet

1 kávéskanál cukor

só, bors

3-4 evőkanál olívaolaj

Ritkán veszek boltban süteményt, igazából főleg úgy kóstolunk ilyeneket, hogy a vendégeink belga szokás szerint desszertet hoznak ajándékba. Szerintem a legjobb patisserie - de tudjuk, hogy ízlések és pofonok- a Les tartes de Françoise.

A Les tartes de Françoise története 1994-ben egy kicsi brüsszeli konyhában kezdődött, Volt egyszer egy háziasszony, aki finom, jó minőségű alapanyagokból készült, egyszerű tortákat készített először a barátainak, aztán a környék vendéglőinek ( mint a mi Mónink). Ebből nőtte ki magát az első üzlete Ixelles-ben, majd Brüsszel más negyedeiben is nyitott boltokat. Ezek nem egyszerű patisserie-k, inkább atelier-k, láthatjuk, hogyan készülneka sütemények, háziasan, nagyon vidám hangulatban. A mi fogalmaink szerint nem klasszikus torták ezek, vajas krémnek, piskótának nyoma sincs.

Általában tarte-ok, omlós tészta alapon, rengeteg töltelékkel,  ami lehet édes vagy sós, Amikor tarte-ot vagy quiche-t sütök, a honlapon szoktam nézelődni töltelék-ügyben (alaprecept a blogon nemsokára), inspirációnak nagyon jó. 

Rendelni is lehet a honlapon: 50 euro felett házhoz is hozzák, de természetesen személyesen is elmehetünk érte, bár a teljes választékot nem találjuk meg mindig a boltban. Nagy (8-10 szeletes) illetve kicsi (4-5 szeletes) méretben készülnek, de a sósaknál van duo, azaz 2 személyes forma is. Gondolnak a gluténérzékenyekre is, van pl. krumpli alapú galette-jük illetve egy különleges, gombás rizottó lepényük is. az édes tarte-oknál pedig mandulalisztet használnak,

Az én kedvencem a Fruits rouges meringuées, azaz a Habcsókos erdei gyümölcsös. Miután nem olcsók ezek a torták, másrészt az is izgatott, hogy itthon is el lehet-e készíteni, elég sokat kísérleteztem vele és sikerült egy "majdnem" verziót előállítani. (amit majd otthon, Magyarországon is meg tudok sütni, mert nekem mindig ez az első motivációm).

A torta speculoos alapon, sok-sok tejszínhabbal és erdei gyümölccsel készül, a tetején olasz habcsókkal, ami egyszerre ropogós és lágy. Friss gyümölccsel az igazi, de ha gyorsan feltálaljuk, és nem enged levet, fagyasztott ribizlivel, málnával, szederrel is finom lesz. (már csak azért is, mert a Françoise is fagyasztva árulja, úgyhogy legalább 2 órát állni kell hagyni a  fogyasztás előtt.) A speculoos egy speciális belga keksz, sokféle fűszerrel (fahéj, szerecsendió, ánizs, gyömbér, szegfűszeg), ízesítik, otthon fahéjas keksszel, esetleg maradék mézeskaláccsal is kiváltható.

Az egyik lapot a piskótás felével felfelé egy tálra helyezzük, ráhalmozzuk a tejszínhabot, kissé belenyomkodjuk az epreket . A másik lapot úgy helyezzük a tejszínhabos eper tetejére, hogy a habos fele legyen felfelé.Kicsit nyomjuk meg, hogy egyben maradjon.

28 fok van nálunk,  ez is ritka Brüsszelben van melegebb, mint otthon. Tegnap húslevest főztem, de most valahogy nem kívánta senki, úgyhogy saláta lett az ebéd.

Nagyon szeretem a csicseriborsót, egyrészt, mert a konzervből gyorsan lehet humuszt, salátát készíteni, másrészt mert alacsony a glikémiás indexe (nem viszi fel gyorsan a vércukrot) és aki kínlódott már ilyesmivel, az tudja, hogy egy az ilyen zöldség aranyat ér.  Néha  száraz borsóból dolgozom, beáztatom, jó sokáig főzöm, tény, hogy finomabb, de sokkal lassabb. Ezt a salátát Jamie Oliver: Jamie vacsorái című könyvében találtam  és régóta készítem, nyaranta hetente legalább egyszer, mert nálunk mindenki szereti. Menta és bazsalikom van hozzá a kertben, bár lassan indul a meztelen csiga invázió, úgyhogy utóbbitól el is búcsúzhatok, mert egy perc alatt tarkopaszra legelik.

Ez egy 4 személyes adag, de még azt is simán elbírja, ha két doboz csicseriborsóból csináljuk ugyanennyi fetával és paradicsommal, akkor kiadósabb . 

Hozzávalók:

egy 400 grammos csicseriborsókonzerv

egy kicsi lilahagyma

egy csilipaprika

2 marék koktélparadicsom vagy 2 közepes paradicsom

200 gramm feta

egy marék bazsalikom összevágva

egy marék menta összevágva

extraszűz olivaolaj

fél citrom leve

só, bors

A lilahagymát vékony szeletekre vágjuk, a paradicsomot felszeleteljük. A csilipaprikát vékonyra karikázzuk (ha nem szeretjük a csípőset, az ereit vágjuk ki). Összekeverjük, meglocsoljuk a citromlével és 3 evőkanál olívaolajat öntünk hozzá. A csicseriborsót felmelegítjük, azután 90%-át hozzáadjuk a többi hozzávalóhoz, a maradékot összenyomkodjuk és így kerül a salátába. Belemorzsoljuk a fetát,  sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a mentát és a bazsalikomot. Körülbelül egy órát kell állnia, utána szobahőmérsékleten tálaljuk.

Koromnál fogva meg egyébként is kimaradtam a Valentin-napi mulatságokból. Nem tartom feltétlenül ördögtől valónak,mert kiváló alkalom egy romantikus vacsorára, már csak ezért is megéri megtartani.  Ha így állna a helyzet, biztos, hogy rizottót főznék, mert látványos, finom, amíg készül, lehet beszélgetni és rögtön megkóstolni azt a fehér bort, amiből csak egy deci kell hozzá.

Persze, van az úgy, amikor az ember gyerekekkel próbál egy kevéssé romantikus, de annál családiasabb ebédet elkölteni: a rizottó ilyenkor is jó választás, mert szinte minden gyerek szereti. Jó, ha rákot vagy egyéb tengeri herkentyűket főzünk bele, azt kénytelenek leszünk kipiszkálni belőle, de a borsó simán elmegy náluk is.

Arra készüljünk, hogy fél óráig nem tudunk elmozdulni mellőle, mert a rizottónak egy halála van, ha magára hagyjuk. A rizs mindenképpen rizottóhoz való, kerek szemű rizs legyen (Carnaroli, Arborio stb.), a bor jó minőségű fehér bor (Pinot grigio ( ezzel egy kicsit édeskésebb) vagy Chardonnay) és érdemes beruházni egy kis darab parmezánra. A húsleves persze akkor a legjobb, ha mi főzzük, de végszükség esetén nem vetem el a leveskockát. Sokféleképpen ízesíthetjük, ebbe éppen fokhagymás vajon átsütött rák és párolt borsó került (nem kell sok belőle, bele is főzhetjük közvetlenül a rizottóba is.) Nagyon finom erdei gombákkal, vargányával különösen. Kerülhet bele sütőtöktől a karfiolig sokféle zöldség, ízesíthetjük sonkával, tenger gyümölcseivel, végtelen variációban.

Fontos: az igazi rizottó szinte lefolyik a tányérokról, van "leve" a rizs pedig roppanós benne, nem szabad szétfőzni, nem az a cél, hogy a rizs pergős legyen.

Az alaprizottó hozzávalói:

40 dkg rizs 

1 liter húsleves

1 kis fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 darab zeller (gumó, kb. 10 dkg)

olívaolaj 2 evőkanál

diónyi vaj

5 dkg parmezán + reszelt parmezán a tetejére

A vöröshagymát, a zellert és a fokhagymát megtisztítjuk apróra vágjuk. A parmezánt lereszeljük. A húslevest felforraljuk.

Az olívaolajat felforrósítjuk, majd 3 percig pároljuk benne a vöröshagymát és a zellert. Utána hozzáadjuk a fokhagymát  és még két percig együtt dinszteljük a zöldségeket. Ezután beleöntjük a rizst és addig kevergetjük, amíg a rizs elkezd üvegesedni (vagyis fehérből átlátszóvá válni). Hozzáadjuk a bort és addig kevergetjük a rizst, ameddig az összes bort be nem szívja. Ezután következik az első merőkanál húsleves. Ezzel is addig kevergetjük, amíg az összes folyadék el nem tűnik. Újabb merőkanál leves, ugyanez az eljárás. Addig folytatjuk, amíg az utolsó adag leves elfogy. Ezután levesszük a tűzről és belekeverjük a vajat. Megvárjuk, amíg elolvad és hozzáadjuk a reszelt parmezánt. Összekeverjük, tálaljuk és megszórjuk reszelt parmezánnal.