Pár éve már írtam a belga disznótorosról, akinek nincs kedve elolvasni, annak csak röviden: van itt véres hurka -ami boudin noir, avagy fekete hurka névre hallgat és van fehér hurka- a boudin blanc, ami húsból és valamilyen töltelékanyagból (zsemlére tippelek) készül. Eddig nincs is semmi gond, megsütjük, megesszük és megállapítjuk, hogy nem olyan, mint az otthoni, de azért jó.

Most jön a cifrábbik fele. Karácsony előtt megjelennek a boltokban  a különleges hurkák.  A fekete hurkát málnával, áfonyával, mézeskaláccsal vagy mazsolával ízesítik, a fehéret mandarinnal, körtével, calvadossal és még sorolhatnám. Mazochista vagyok, mindet megkóstoltam, legnagyobb meglepetésemre a legjobb a mézeskalácsos ( a mi mézeskalácsunkhoz hasonló speculoos kekszet darálják bele.) Elment a málnás is, a mazsolás viszont olyan édes volt, hogy nem tudtam megenni. Kifejezetten finom viszont a zöld hurka, amit káposztával töltenek.

Idén is érdeklődve néztem végig a hurkás pultot, vajon mit sikerült kitalálni . A fügés véres hurka ugyanazt az élményt hozta, mint a mazsolás, jobb elfelejteni. Meglepően jó volt a pisztáciás fehér, egy 10 cm-es darabból 14 szem pisztáciát horgásztam ki.

A truffe-ös (szarvasgombás) fehérnek nagyon intenzív íze volt, nem sajnálták belőle a gombát (vagy a gombás olajat). 

Erre azonban nem vitt rá a lélek. Cuberdonos hurka.

 Hogy mi az a Cuberdon? A belgák egyik kedvenc cukorkája. Jellegzetes alakú, lilásrózsaszín, általában málnaízű, de mindenképpen gyümölcsös aromájú..

 Flamandul neuzeke, azaz "kicsi orr" a neve. 1873-ban készítette először egy gant-i patikus, gondolom, forog a sírjában, hogy híres gyógycukorkája végül egy boudin blanc-ban végzi. Belga mintára esetleg mi is megpróbálkozhatnánk egy negrós véressel..