BONJOUR MÖSZJŐ BÁCSI!


Mindjárt húshagyó kedd, avagy süssünk klasszikus farsangi fánkot!

2017. február 27. - hkatinka68


fank.JPG

Húshagyó kedd, vagy franciául mardi gras, azaz "zsíros kedd" idén február 28-ára esik. Ez a nagyböjt előtti utolsó nap, amikor még húst lehet fogyasztani, innen is kapta a nevét. Néhány családi tradícióhoz ragaszkodom, ilyen a karácsonyi-húsvéti kaszinótojás meg a húshagyó keddi fánk. A klasszikus szalagos, házi baracklekvárral, ahogy illik. Néhányszor kísérleteztem mással, a belgák oliebollen-jével és a sütőben sült fánkkal, de aztán maradtunk a hagyományos fánknál.

Nem egyszerű műfaj, sok akna van a receptben, ahol el lehet rontani. Kezdődik a tésztával: kovászt kell csinálni és már az állagánál el lehet szúrni. Pár éve nem volt itthon rum (ettől lesz igazán könnyű és nem szívja meg magát olajjal a sütés során), gondoltam, jó lesz a barackpálinka is, úgyis baracklekvárral esszük. Rettenetes volt. Az egyébként nagyon lelkes gyerekek az első falat után dermedt arccal néztek egymásra. A pálinka mindent eluralt és a fánk kifejezetten nehéz lett.

Aztán a kelesztés, itt is résen kell lenni, hogy ne keljen túl. Végül is a sütés, ami aztán végképp bonyolítja a helyzetet, mert ha nem találjuk el az ideális hőmérsékletet, akkor vagy nyers marad vagy nagyon olajos lesz. Úgyhogy még most is, sok-sok fánk után, volt bennem némi félelem, de nagyjából összejött.

A receptet Hargitai György könyvéből vettem, a klasszikus recepteket- ha nincs sajátom- általában ebben keresem meg, nem a klasszikus Horváth Ilonában (amit egyébként nem is ő, hanem F. Nagy Angéla, Örkény István második felesége írt. ) Kicsit több cukrot teszek bele, mint ő, mert van, aki lekvár nélkül szereti és úgy nem elég édes.

Hozzávalók (28 db 8cm átmérójű fánkhoz)

 

60 dkg liszt

6 evőkanál cukor

1 kávéskanál só

3,5 dl tej

0,5 dl rum

3,5 dkg élesztő

4 tojás sárgája

7 deka vaj (vagy margarin)

 

A sütéshez

 

1 liter olaj (napraforgóolaj a tradicionális, de zsírban is sütik)

 

A tetejére

5-6  evőkanál porcukor 

 

A lisztet átszitáljuk. (levegősebb lesz a tészta és könnyebben felveszi a szobahőmérsékletet).

1 dl tejet meglangyosítunk (annyira, hogy az ujjunkat ne égesse el), belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadunk 1 evőkanál cukrot és 4 evőkanál lisztet. Jól összekeverjük. Ez lesz a kovász, amit kb. 15 percig állni hagyunk. Akkor jó, ha az ujjunkat beledugjuk és megmarad a helye. 

A  rumot kicsit megmelegítjük, feloldjuk benne a maradék cukrot. A vajat  felolvasztjuk. A maradék tejet meglangyosítjuk.

A liszthez adjuk a tojások sárgáját, a kovászt, a rumos cukrot és a sót. El kezdjük keverni egy fakanállal, folyamatosan adagoljuk a tejet. Ezután belekeverjük az olvasztott vajat és eldolgozzuk, amíg szép sima nem lesz a tészta (kézzel is besegíthetünk, nem ragad)

Kis lisztet szórunk a tetejére, konyharuhával letakarjuk és 45 percig kelesztjük.

Ezután kicsit megolajozzuk a gyúródeszkát és kiborítjuk a tésztát. Finoman átgyúrjuk (én csak megnyomkodom) és kb. 1,5 vastagra nyújtjuk (másfél ujjnyira).

Olajba mártott pogácsaszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk. (8cm átmérőjű az enyém). A maradékot összegyúrjuk, kinyújtjuk és abból is fánkokat szaggatunk.25 percig pihentetjük.

Keresünk egy olyan lábost vagy serpenyőt, aminek van teteje. Annyi olajat öntünk bele, hogy bőségesen ellepje majd a fánkokat, kb. kétujjnyit. Az olajnak közepes hőmérsékletűnek kell lennie, ezt egy kis darab fánkon próbáljuk ki. 20 másodperc alatt fel kell jönnie a tésztának az olaj felszínére, Ha nem jön fel, hideg az olaj, ha ennél hamarabb jön akkor, el fog égni a fánk (kicsit húzzuk le a lábost a túzhelyről).

A fánk tetejét egy kicsit megnyomjuk mutatóujjunkkal, majd megfordítjuk és a benyomott része kerül először az olajba. Ezt fedő alatt sütjük. Amikor szép színe van, megfordítjuk és levesszük a fedőt. 

Az elkészült fánkokat szalvétára vagy papírtörlőre szedjük és azonnal megszórjuk porcukorral.

A binche-i karnevál: a belga kisvárosban bizarr viaszmaszkokkal, vérnarancsháborúval és középkori ihletésű parádéval ünneplik a farsangot

A binche-i karnevál Belgium egyik legrégebbi és legnagyobb népszerűségnek örvendő karneválja. 2015-ben százezren látogattak el a Mons mellett fekvő kisvárosba, ahol minden év húshagyókeddjén, illetve az azt megelőző vasárnap és hétfőn, rendezik meg a farsangi mulatságokat. A karnevál legnagyobb attrakciója a fehér viaszmaszkot és díszes jelmezt viselő Gille-ek (zsilek) felvonulása, amelyre az ünnepségsorozat lezárásaként kerül sor.

6796130350_43c6364e54_z.jpg

Fotó: Sylvain Lecocq

Gille-nek lenni igazi kiváltság. Annak aki szeretne bekerülni a prominens társaságba, számos feltételnek kell megfelelnie. A Gille-ek általában 3 és 60 év közötti binche-i férfiak (fiúk), számuk jelenleg nagyjából ezerre tehető.

2249925869_81225e9ec3_z.jpg

Fotó: Jean-Michel Reghem

Öltözéküket, amelyeket szintén szigorú szabályok szerint készítenek el, kizárólag húshagyókedden viselhetik, és nem hagyhatják el benne a várost. A tunikából és nadrágból álló jelmezt pontosan 150 minta díszíti (oroszlán, csillag és korona). A hasukat és a hátukat szalmával tömik ki. Fejfedőjük fehér, a délutáni felvonulás alkalmával erre teszik fel a látványos strucctollakkal díszített kalapot. Lábukon fapapucsot viselnek. Ehhez jön még a seprűvég, amely a rossz szellemeket hivatott elűzni, illetve egy kosár tele vérnaranccsal, amellyel a látogatókat veszik célba. Az öltözék legjellegzetesebb darabja a fehér viaszmaszk, amit kizárólag egy cég készíthet és értékesíthet, és csak Binche-ben lehet viselni. A Gille-ek a jelmezüket a három hivatalosan elismert kölcsönző valamelyikétől bérlik ki minden évben.

3306364575_56fb9a5888_b.jpg

Fotó: Amy Dokken

A Gille-k húshagyó kedd hajnalán 4 óra tájban kezdenek el összetömörülni. A férfiak házról-házra járnak, mígnem szép lassan mindannyian összeverődnek. Útjukat zenészek kísérik. A helyi éttermekben reggeliznek, hagyományosan osztrigát és pezsgőt. Végül a város főtere felé veszik az irányt, ahol csatlakozik hozzájuk a parasztok rendje. A parasztok maszkja hasonló a Gille-ekéhez, öltözékük azonban kevésbé díszes. Közülük kerülnek ki a Gille-ek, így nekik is ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük mint nekik.

2249952119_f852e072f9_z.jpg

Fotó: Jean-Michel Reghem

A binche-i karnevál résztvevői hagyományosan rendekbe tömörülnek. Összesen 13 rend létezik. Ugyanúgy mint a Gille-ek, a többi rend tagjai is egyenjelmezt viselnek. Az tagságot esetükben is meghatározott feltételekhez kötik, és az ő öltözékeiket is szigorú szabályok szerint készítik.

2249915399_20a5d0d3ae_z.jpg

Fotó: Jean-Michel Reghem

113489127_65dca0fa56_z.jpg

Fotó: Eric Lemonne

15978229193_2d13897ff3_z_1.jpg

Fotó: vander_didier

A binche-i karnevál története nagyjából a XIV. századra nyúlik vissza, de a Gille szót először csak a XVIII. században említik. A karakter eredetét illetően kevés írásos anyag áll a művészettörténészek és a folklórkutatók rendelkezésére, de a binche-iek ezt nem bánják, mert úgy gondolják, hogy a Gille-ek érdekessége éppen a titokzatosságukban rejlik. Egyes - amúgy igen népszerű - vélekedések szerint a binche-i karnevál hagyománya a spanyol megszállás ideje alatt alakult ki, és a Gille-ek jelmezét a spanyolok korabeli viselete ihlette.

A binche-i karnevált 2016-ban február 7 és 9 között rendezik. A nagy felvonulás 7-én 3 órától indul. A Gille-eket 9-én kedden láthatjuk. A mulatság pirkadatkor kezdődik és egész estig tart. A részletes programról itt lehet tájékozódni.

Belga karneválok 1. - Malmédy, avagy Hosszúkéz, Hosszúseprű és Hosszúorr meg a többiek

 

hosszuorr.JPG

Belgiumban  a karnevál nagy hagyománynak örvend, elsősorban a wallon területeken. Az én kedvencem a Malmédy- karnevál, ahol az ardenneki kisváros apraja-nagyja a matrónáktól az ifjakig jelmezbe öltözik ilyenkor és részt vesz a vasárnapi nagy felvonuláson.

Nagyon régi tradíció ez, először 1459 júniusában említi meg egy forrás  a  Cwarme de Malmedy-t, mint amit már hosszú ideje ünnepelnek.  A Cwarme vagy más néven Quarme szó a karnevál négy napját jelenti, a szombat déltől mardi gras  (húshagyó kedd) éjfélig tartó időszakot.

A jelmezesek rendekbe tömörülnek-mindegyiknek jelentése van és valamilyen "furfangja", amely a nézők "bosszantását" szolgálja.

 A felvonulást a Long né-k (Hosszú orrúak) nyitják.Később innen-onnan előbukkanva ütik bele az orrukat a szó szoros értelmében mindenbe.  Általában kiválasztanak valakit a tömegből és követni kezdik, minden mozdulatát utánozzák. Amikor a szerencsétlen menekülőre fogja a dolgot, utána futnak és csak hosszas üldözés után keresnek új áldozatot.

long_ne.JPG

Le long ramon-ok (Hosszú seprűjűek) 3m hosszú seprűjűkkel "lefejezik" a kicsit magasabbra nőtt nézőket,

hosszusopru.JPG

Les Longues-bresses-ek (hosszú kezűek) pótkezükkel kapják le a kalapokat:

hosszukez.JPG

Le Boldji-k (pékek) pedig óriási péklapáttal veszik kezelésbe a hátsó felünket.

les_boldji.JPG

 Az afrikaiakat szimbolizáló Sauvage-ok, egy jókora szőrbunkóval húznak a fejünkre, ha nem vagyunk elég éberek

les_sauvages.jpg

Sokan bohócruhába öltöznek, akárcsak a pierrot-k, akik fekete-fehér ruhájukban vérnaranccsal és dióval hajigálják a tömeget. A pierrot-ok ruhája városonként változhat, Spa-ban például a pierrot-rend tagjai piros ruhát és óriási fehér gallért öltenek. A rendbe egyébként nehéz bekerülni, csak meghatározott számú tagja lehet.

pierrot.JPG

Emellett felvonulnak a város iparosai-fodrászok, kertészek, boltosok-de az ő jelmezeik évről évre változnak. A hangulat nagyon vidám, fogy a sör és Malmédy híres mandulás töltött habcsókja, a baiser (ennek egy külön posztot szánok).Érdekes, hogy a vallon nyelv megőrzése érdekében a francia mellett ezen a nyelven is ki van írva minden.

Szeretik a konfettit is:

konfetti.JPG

A muzsikáról a sok-sok zenekar gondoskodik, akik szintén jelmezt viselnek:

zenekar.JPG

 Vannak extrém jelmezek is:

jelmezesember.JPG

 

Malmédy-ben 2016-ban február 7-én 14 órakor kezdődik a nagy cortège, azaz a jelmezesek felvonulása.

Célszerű  a parkolás miatt legalább fél órával előbb a városba érkezni és nagyon melegen felöltözni, mert hosszas álldogálásra számíthatunk. Forralt bort mindenhol árulnak, úgyhogy megfagyni nem lehet. A gyerekeknek feltétlenül vigyünk egy kis kosarat vagy szatyrot, mert a narancson kívül rengeteg cukrot dobálnak a felvonulók. A sapkát még a kicsi gyerekekről is leveszik a Hosszúkezűek,  a jelmezesek időnként a tömegből "rabolnak" túszokat, úgyhogy nem árt résen lenni. A túszokat általában vízzel  kínálják, ami víznek víz, csak az "élet vize", azaz eau-de-vie ('ó dö vi), vagyis pálinka, úgyhogy hazafelé lesz mit magyarázni a rendőrnek, ha megállít..

süti beállítások módosítása