Húshagyó kedd, vagy franciául mardi gras, azaz "zsíros kedd" idén február 28-ára esik. Ez a nagyböjt előtti utolsó nap, amikor még húst lehet fogyasztani, innen is kapta a nevét. Néhány családi tradícióhoz ragaszkodom, ilyen a karácsonyi-húsvéti kaszinótojás meg a húshagyó keddi fánk. A klasszikus szalagos, házi baracklekvárral, ahogy illik. Néhányszor kísérleteztem mással, a belgák oliebollen-jével és a sütőben sült fánkkal, de aztán maradtunk a hagyományos fánknál.
Nem egyszerű műfaj, sok akna van a receptben, ahol el lehet rontani. Kezdődik a tésztával: kovászt kell csinálni és már az állagánál el lehet szúrni. Pár éve nem volt itthon rum (ettől lesz igazán könnyű és nem szívja meg magát olajjal a sütés során), gondoltam, jó lesz a barackpálinka is, úgyis baracklekvárral esszük. Rettenetes volt. Az egyébként nagyon lelkes gyerekek az első falat után dermedt arccal néztek egymásra. A pálinka mindent eluralt és a fánk kifejezetten nehéz lett.
Aztán a kelesztés, itt is résen kell lenni, hogy ne keljen túl. Végül is a sütés, ami aztán végképp bonyolítja a helyzetet, mert ha nem találjuk el az ideális hőmérsékletet, akkor vagy nyers marad vagy nagyon olajos lesz. Úgyhogy még most is, sok-sok fánk után, volt bennem némi félelem, de nagyjából összejött.
A receptet Hargitai György könyvéből vettem, a klasszikus recepteket- ha nincs sajátom- általában ebben keresem meg, nem a klasszikus Horváth Ilonában (amit egyébként nem is ő, hanem F. Nagy Angéla, Örkény István második felesége írt. ) Kicsit több cukrot teszek bele, mint ő, mert van, aki lekvár nélkül szereti és úgy nem elég édes.
Hozzávalók (28 db 8cm átmérójű fánkhoz)
60 dkg liszt
6 evőkanál cukor
1 kávéskanál só
3,5 dl tej
0,5 dl rum
3,5 dkg élesztő
4 tojás sárgája
7 deka vaj (vagy margarin)
A sütéshez
1 liter olaj (napraforgóolaj a tradicionális, de zsírban is sütik)
A tetejére
5-6 evőkanál porcukor
A lisztet átszitáljuk. (levegősebb lesz a tészta és könnyebben felveszi a szobahőmérsékletet).
1 dl tejet meglangyosítunk (annyira, hogy az ujjunkat ne égesse el), belemorzsoljuk az élesztőt, hozzáadunk 1 evőkanál cukrot és 4 evőkanál lisztet. Jól összekeverjük. Ez lesz a kovász, amit kb. 15 percig állni hagyunk. Akkor jó, ha az ujjunkat beledugjuk és megmarad a helye.
A rumot kicsit megmelegítjük, feloldjuk benne a maradék cukrot. A vajat felolvasztjuk. A maradék tejet meglangyosítjuk.
A liszthez adjuk a tojások sárgáját, a kovászt, a rumos cukrot és a sót. El kezdjük keverni egy fakanállal, folyamatosan adagoljuk a tejet. Ezután belekeverjük az olvasztott vajat és eldolgozzuk, amíg szép sima nem lesz a tészta (kézzel is besegíthetünk, nem ragad)
Kis lisztet szórunk a tetejére, konyharuhával letakarjuk és 45 percig kelesztjük.
Ezután kicsit megolajozzuk a gyúródeszkát és kiborítjuk a tésztát. Finoman átgyúrjuk (én csak megnyomkodom) és kb. 1,5 vastagra nyújtjuk (másfél ujjnyira).
Olajba mártott pogácsaszaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk. (8cm átmérőjű az enyém). A maradékot összegyúrjuk, kinyújtjuk és abból is fánkokat szaggatunk.25 percig pihentetjük.
Keresünk egy olyan lábost vagy serpenyőt, aminek van teteje. Annyi olajat öntünk bele, hogy bőségesen ellepje majd a fánkokat, kb. kétujjnyit. Az olajnak közepes hőmérsékletűnek kell lennie, ezt egy kis darab fánkon próbáljuk ki. 20 másodperc alatt fel kell jönnie a tésztának az olaj felszínére, Ha nem jön fel, hideg az olaj, ha ennél hamarabb jön akkor, el fog égni a fánk (kicsit húzzuk le a lábost a túzhelyről).
A fánk tetejét egy kicsit megnyomjuk mutatóujjunkkal, majd megfordítjuk és a benyomott része kerül először az olajba. Ezt fedő alatt sütjük. Amikor szép színe van, megfordítjuk és levesszük a fedőt.
Az elkészült fánkokat szalvétára vagy papírtörlőre szedjük és azonnal megszórjuk porcukorral.
