BONJOUR MÖSZJŐ BÁCSI!

Kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki....

2016. március 15. - hkatinka68

 magyar_abece.jpg

Külföldön határozottan jó magyarul beszélni. Van egy saját titkos nyelvünk, amiből egy kukkot sem ért senki. Mert tényleg nem ért: zavartalanul társaloghatunk bármiről vagy bárkiről.

Az anyanyelv furcsa dolog. Ha egy itteni boltban vásárolok, szinte kizárom a teljes külvilágot. De azonnal kiszúrom, ha valaki magyarul beszél, ez mindenképpen beszűrődik. Amikor hosszabb ideig nem jutok haza Magyarországra, otthon hirtelen "megüt" a nyelv és eleinte szabályosan zavar, hogy mindent értek. Aztán persze nagyon jó lesz, mert ha meg kéne mondanom, mi hiányzik legjobban külföldön, egyértelműen az anyanyelvemet mondanám. Igazán tartalmas beszélgetéseket csak magyarul tudok folytatni.

Belgiumban - de külföldön szinte mindenhol- látom, hogy fülelnek körülöttünk, kik lehetnek ezek? A bátrabbak meg is kérdezik, hogy "dehát milyen nyelven beszélnek Önök?"

Magyarul. Ha tovább kérdeznek, akkor elmondom, hogy Európában finnek és az észtek a legközelebbi nyelvrokonaink és a nyelvünk se nem szláv, se nem latin. És mindenkinek felteszem a kedvenc kérdésemet: melyik nyelvre hasonlít  szerintük a magyar az alapján, amit hallanak? Ez az a kérdés, amire mi, akik értjük is, nem tudunk válaszolni.

 A leggyakoribb válasz: nem hallottak még ilyet vagyis semelyikre. Dán barátunk mondta, hogy hiába figyelt percekig, egy ismerős szót sem tudott elkapni. Mondjuk, mi sem a dánból.

 A második leggyakoribb, amit említenek: a finn, de gyanítom, hogy a műveltebbek talán hallottak a finnugor nyelvcsaládról. Lomb Kató, a híres tolmács, aki 16 nyelven beszélt, azt nyilatkozta egyszer, hogy a finnel volt a legtöbb kudarcélménye, nem is tudta rendesen megtanulni. A magyar szavakkal hiába próbálkozott Finnországban, ha leírt nekik egy magyar szót, csak a fejüket csóválták. Ennek ellenére szerintem hasonlít a két nyelv, legalábbis úgy hangzik ez a finn dal,  mint amikor magyar kisgyerekek megpróbálnak "külföldiül" beszélni. (a dal a Liza, a rókatündérben hangzik el és tényleg finn, de még egy finn barátunk sem hallotta soha..)

 

A harmadik, meglepően gyakori válasz: a portugál. A portugálok szerint ez nem igaz, de más nemzetiségűek gyakran szavaznak erre a nyelvre.

A legkedvesebb egy francia barátunktól jött: szerinte így beszélnek az elfek, vagyis a tündék A Gyűrűk urában.

Lányom belga osztálytársai szerint ( akik egyébként még véletlenül sem belga felmenőkkel rendelkeznek, de ez egy másik történet lesz)  ennyi "a" betűt még nem hallottak, mint tőlünk. Az, hogy gyönyörű "h"-kat ejtünk, már csak hab a tortán.  ( a franciák és a belgák a "h"-t nem ejtik.A "h" hang neve egyébként 'ás')

Sokan nem kérdezik meg, hogy miféle nemzethez tartozunk, hanem improvizálnak. Így kerül sor olyan félig nevetséges-félig megalázó helyzetekre, mint legutóbb az egyik brüsszeli kórház sürgősségi osztályán.

Az orvos a kezembe nyomott egy receptet és megkérdezte:

"Tud olvasni?"

"Persze, tudok." -válaszoltam némileg elszomorodva, hogy analfabéta ábrázatom van, ha van ilyen egyáltalán.

"Úgy értem, ismeri a latin betűket? Mert én nem tudok cirill betűkkel írni."

"Igen, ismerem, mi is így írunk." (azt már nem tettem, hozzá, hogy a cirill betűkkel is boldogulnék, miután én még jó pár évig tanultam oroszul).

És ez nem egyedi eset.

A nevünkbe garantáltan beletörik mindenkinek a nyelve, még betűzve is nehezen megy, úgyhogy inkább oda szoktam adni az igazolványomat, hogy másolják le. Ami végképp feladja a leckét, az a dupla vezetéknevem, mert -né végződéssel viselem a férjemét is. Ez már a teljesen érthetetlen kategória. úgyhogy kínomban egyszer úgy magyaráztam el, hogy azért van így, mert az "övé" vagyok. 
A magyar nyelv egy nemrégiben kiadott listán a világ legnehezebb nyelvei között a második helyre került a szlovák mögé, de ennek a hitelességét a nyelvészek megkérdőjelezik. Elfogadhatónak tartják viszont  az amerikai külügyminisztérium által felállított sorrendet, amely az alapján rangsorolja a nyelveket, hogy hány óra tanulás kell ahhoz, hogy egy bizonyos szintre eljussunk vele. Ez alapján csak a kínai, az arab és a tujuka nyelv előzi meg a magyart. Nem csoda, hogy kevesen próbálkoznak a magyar nyelvvel..

 

Kedvenc és legbizarrabb történetem egy thai étteremben esett meg, ahol az ételre várva beszélgettünk a lányommal. E szerint az alkalmazás szerint  lehet, hogy szorulhatott belénk egy kis ázsiai vér, de azért ránézésre az európai rasszhoz tartozunk mindketten. A thai tulajdonos hallgatott bennünket egy darabig, aztán megkérdezte: milyen nyelven beszélnek önök? Kínaiul?

Azért ezen én is meglepődtem..

A bejegyzés trackback címe:

https://bonjourmoszjobacsi.blog.hu/api/trackback/id/tr128478648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2016.03.16. 11:52:33

"Ha tovább kérdeznek, akkor elmondom, hogy a finnek a legközelebbi rokonaink" - hát, ez nettó hülyeség. Olyan, mintha azt mondanád, hogy a görögöknek az izlandiak a legközelebbi rokonaik (csak mert mindkét nyelv az indoeurópai nyelvcsládba tartozik).

A magyar a finnugor nyelvek ugor ágába tartozik, míg a finn (meg az észt, stb.) a finn-permi ágba. ezek nagyon korán elváltak egymástól. A legközelebbi nyelvrokonaink az Oroszországban (azon belül is főleg a Hanti- és Manysiföld nevű autonóm területen) élő hantik és manysik. Körülbelül ötvenezren vannak.

Persze a nyelvrokonság nem, vagy nem feltétlenül jelent genetikai rokonságot is. Genetikailag a mai osztrákokhoz, szlovákokhoz, ukránokhoz és részben a törökökhöz több közünk van, mint a hantikhoz meg a manysikhoz.

hkatinka68 2016.03.16. 11:59:24

@bikmakk: ebben teljesen igazad van, javítottam is, amit írtam és köszönöm, hogy figyelmeztettél. Mentségemre szolgáljon, az ugor ágba itt sosem bonyolódom bele, mert ismerve a helyi földrajzoktatás színvonalát örüljünk, ha Finnország mond nekik valamit (tisztelet a kivételnek.)

gmarc 2016.03.16. 14:00:03

Észtországban nagyon érdekes élményem volt: a villamoson folyton azt hittem, hogy nekem beszél az útitársam, de nem értem mit mond... Persze valójában az észtek beszélgettek körülöttünk észtül, de a hanglejtés, meg a hangzás egészen olyan volt, mintha magyarul beszélnének, csak nem értek belőle egy kukkot se :) Hát valami olyasmi lehet egy nem magyar anyanyelvűnek hallania a magyar szót. :)

nagymarhabangaember 2016.03.16. 14:00:14

@Horák Katalin: Tisztelt Katalin!Örömmel olvastam a cikkét!Nagyon egyet értek a cikkével.17 éve kamionosként dolgozok,és hasonló élményeim vannak.Velem is előfordult,hogy Lyonba kollégákkal vásároltunk,beszélgettünk és egy hölgy angolul kérdezte hogy milyen nyelv ez.
A cégeknél is kérdezik a nevem(Zsolt).Na ezen kiakadnak,és nekem is muszáj igazolványt adni.
Szeretem a magyar nyelvet nagyon!Jó úgy beszélni hogy a "kutya"sem érti.Nagy előnynek éreztem mindig.Kicsit beszélek angolul,németül,olaszu és oroszul.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2016.03.16. 14:00:59

@Horák Katalin: Bocs, nem akarok kötözködni (minden hozzászólásomhoz képzelj hozzá egy szmájlit, én alapból egy ilyen kedves fickó vagyok, csak kommentben nem jön át). De most meg az van ott, hogy "Európában finnek a legközelebbi nyelvrokonaink", ami azért sántít, mert:

1. Ha megemlíted a finneket, akkor az észteket miért hagyod ki? Ugyanolyan rokonsági fokon állnak velünk.

2. Hantik és manysik az Uráltól nyugatra is élnek (pl. a Komi Köztársaságban; a komi egy másik finnugor nép amúgy), tehát földrajzi értelemben Európában.

Afrika steht an der Elbe 2016.03.16. 14:01:34

@bikmakk:
Képzeld, ha azt mondaná, a hantik és a manysik a legközelebbi rokonaink. Szegény belga azt sem tudná, miről beszél. A finnt be tudja azonosítani.

Különben ki találta ki ezt az ostoba "nettó hülyeség" rizsát? Egyrészt nem biztos, hogy "hülyeség", amit mások mondanak, másrészt mitől "nettó"? Na mindegy.

Mérnork 2016.03.16. 14:03:57

Jó írás, elgondolkodtató.

Nohát 2016.03.16. 14:04:14

Szerintem a nyelvünk egyáltalán nem szláv hangzású, az összes ebbe az irányba mutató tipp inkább kulturális hátterű. Ha valaki ma nyugat-európában fehér bőrű és nem egy egyszerűen beazonosítható nyelvet beszél, amit jó eséllyel tanultak is a helyiek az iskolában, akkor a kelet-európai oldal szinte kizárólagos szlávságát veszik elő, amiről csak felületes ismeretekkel rendelkeznek. A magyaron kívül még három másik nyelven beszélek, és nekem a magyar hangzásra inkább valami latin, r hangot pörgető nyelvre hasonlítana, legalábbis egy kívülállónak a sok r hang, ráadásul a pörgetett r hang tűnik fel elsőre. Ha nem is portugál, inkább valami dél-amerikai spanyol változatra voksolnák.

Angliában élve nekünk is a magyar a titkos nyelvünk. Otthon, a családban csak magyarul beszélünk, szeretnénk, ha a következő generáció is értené a nagyszülők nyelvét (ráadásul bilingual-nak lenni jó dolog). Egy kisvárosban élünk és még sohasem hallottam magyarul beszélő embert rajtunk kívül, így tényleg titkos a nyelvünk. Épp ezért zavaró, hogy ha megyünk Magyarországra, akkor hirtelen olyan környezetbe kerülünk, ahol mindenki így beszél. A gyerekek szinte mindenkivel szemben nagyon barátságosak, mert nekik ez a nyelv a család nyelve és nincsenek olyan sokat kitéve idegen magyarul beszélőknek, hogy megtanulják, hogy a többiek nem rokonok.
Kicsit zavaró azért is, mert élő nyelv lévén a magyar nyelv is változik, és már elég sokat éltünk távol ahhoz, hogy a "mi" magyar nyelvünk észrevehető mértékben térjen el a magyarországi magyartól. Nem befolyásolja a megértést, de például nekünk furcsa hallani, hogy mennyire általános lett a be igekötő használata. Bevéd a megvéd helyett.

Roan 2016.03.16. 14:04:39

"A magyar szavakkal hiába próbálkozott Finnországban, ha leírt nekik egy magyar szót, csak a fejüket csóválták" - ez mondjuk nem csoda, nem tudom, hogy akad-e egyáltalán közös szó. Ami viszont elsőre is hasonlít, az az intonáció: külföldön párszor már felkaptam a fejemet a magyarnak hitt beszédre, de amint jobban fülelni kezdtem, rájöttem, hogy egy kukkot sem értek belőle, így biztos finn lehet.

Szalay Miklós 2016.03.16. 14:04:45

Apropó nyelv. Egy elemző írás a fogalmakról, szimbólumokról és jelentésről:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid014

(A legfelső sor a kép tetején. Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ.)

Bafana 2016.03.16. 14:05:03

A magyar nyelvben van 14 magánhangzó, a többiekben 7-8. A finn-magyar nyelvi rokonság sem annyira biztos, az a 20-30 szó nem igazán bizonyít semmit, csak azt, hogy valami féle kapcsolat volt köztünk. De több a török vagy szláv eredetű szavunk.
A magyar nyelvnek van logikája, és erre a logikára kell csak rájönni. Kiss Dénest ajánlom mindenkinek a magyar nyelvről, mint ősnyelvről sok könyve, előadása van.
Kiindulásra, majd elmélyedésre:
www.youtube.com/watch?v=aU1Q7qfK8KA

András Tibor 2016.03.16. 14:08:15

Oslóban a villamoson beszélgettem magyarul pár barátommal, mire néhány perc múlva megkérdezte tőlünk egy norvég, hogy honnan jöttünk , mert kicsit finnesen hangzik a beszédünk, de nem hiszi, hogy az lenne, mert egy szót sem ismert föl, pedig sok finnel találkozott már.

Moin Moin 2016.03.16. 14:08:21

Németország is tele van "titkos nyelvekkel": szólalj csak meg Flensburgban bajorul!:-)

www.youtube.com/watch?v=0lLm7EwwwxY

taffer 2016.03.16. 14:08:27

Hozzánk egyszer azzal jöttek oda, hogy teljesen úgy hangzik a beszédünk, mintha japánul társalognánk, csak gyanús, hogy arcra nem stimmelünk. :)

hkatinka68 2016.03.16. 14:25:41

@bikmakk: Nem is feltételeztem mást :) Beírtam az észtet is, jogos, most még megnézem, hogy mondják franciául, hogy a belgák is művelődhessenek, ha legközelebb megkérdezik.

aegithalos 2016.03.16. 14:43:33

A legszebb eddig Helsinkiben volt, amikor kijelentkeztem a szallodabol. Odaadtam a kulcsot, nezi a recepcios a nevem a kis listajan. Latom, ahogy probalja formalni a szot, aztan annyit mond: Something beginning with C. Csaszar a vezeteknevem.

Sequoyah 2016.03.16. 14:53:03

@bikmakk: Ha kérdezik én is a finneket mondom, mert az összes annál közelebbi nyelvrokon az totál ismeretlen helyi kis népcsoport és semmit nem mond nekik. A finneket viszont világszerte ismerik, és ez segít nekik.
Egy étteremben egy pincér egyébként rákérdezett egyszer hogy biztos hogy vagy finnek, vagy magyarok vagyunk, de hogy a kettő közül melyik?

Voznyák Pista2 2016.03.16. 15:36:36

Hallgassatok bele egy Kurd rádióadásba, (zenét ne, (bár fene tudja) inkább beszédet hallgassatok) olyan, mintha magyarul beszélnének visszafelé.
Persze a Hanti Mansi hasonlít még nagyon.

drusza 2016.03.16. 15:40:48

akkor két aprót én is kötekednék:
a h-nak nem az "ejtése" ás, hanem a neve. hisz, mint írtad, nem ejtik (nem a "belgák", a vallonok).
a kettős vezetéknév problémája pedig hülyeség, az ott is gyakori, csak a -né képző helyett a mevrouw (mw vagy mrv), ill. a madame prepozícióval jelölik a flamandok, ill. a vallonok.
ui.: a -né nem abból ered, h. az övé volnál, hanem hogy nő.

hkatinka68 2016.03.16. 15:44:34

@drusza: a h-t javítom, a másikkal viszont vitatkoznék, pontosan az a gondjuk, hogy a képző hátul áll és az útlevelemben álló név nem egyezik meg a képző miatt a férjem vezetéknevével.

Voznyák Pista2 2016.03.16. 15:51:32

@Bafana:
"A magyar nyelvnek van logikája, és erre a logikára kell csak rájönni. Kiss Dénest ajánlom mindenkinek a magyar nyelvről, mint ősnyelvről"

Hát hogy ősnyelv e, nem tudom, de az biztos, hogy a nyelvrokonságok feltárásának van néhány alapvető szabálya, amelyek eddig beváltak.
Ha jól emlékszem, ilyenek az alapvető életvitelhez tartozó szavak, testrészek megnevezése, számnevek stb.

Itt van pl. a Baszk nyelv, a leg vadabb nyelvészek szerintsem rokon nyelv, mégis van egy közös számnevünk három, (baszkul ha jól emlékszem "hurem") de ez alapján senki nem állítja, hogy nyelvrokonság van.

Viszont egyszer hallottam ahogy egy hanti kislány sorolja a testrészek elnevezéseit, és hallod, nehéz letagadni a rokonságot.
Én azt gondolom, hogy mindenféle ős sumér vagy sumér előtti lázálmok kergetése helyett emelkedjünk már ki a környező nemzetek közül azzal, hogy objektíven gondolkodunk, és nem valami erőltetett kontinuitás elméleteket gyártani.

Egyébként ettől függetlenül azért érdekesség van egy pár

pl. Hogy a feltárt honfoglalás kori sírok esetében a magyar sírokban lévő maradványok antropológiailag nagyon közel állnak az itt élő őslakos europid vonásokhoz.
A másik a vérségi kapcsolat, (Ceizel szerint) valóban döntően Szláv, és Német, de közvetlen az utána jövő hatás az Iráni. (A számneveink egy része is, iráni, (10, 100, 1000) ezzel együtt számos jövevény szavunk, még a népvándorlás kezdeti idejéből).

drusza 2016.03.16. 16:24:09

@Horák Katalin: pedig ez elég gyakori világszerte (-ova képző és tsai. :) )

Conchobar 2016.03.16. 19:53:57

"Lányom belga osztálytársai szerint ( akik egyébként még véletlenül sem belga felmenőkkel rendelkeznek, de ez egy másik történet lesz) " - Valamelyik király (talán Baudouin?) mondása volt, hogy ő az egyetlen belga az országban (mert a többiek vagy vallonok, vagy flamandok). Mintahogy az ország neve Jugoszlávia volt, de nem jugoszlávok lakták (és ezt az elmúlt évtizedek vélhetően mindenki számára egyértelművé tették)

Bafana 2016.03.16. 19:54:32

@Voznyák Pista2: Attól közös a nyelv valakivel, hogy a logikája azonos. Mondjuk ragozó, mint a magyar. Hogy pl. a "ház" szó a németben és az angolban is hasonló, az még nem jelent közös nyelvet, de valami kapcsolatot igen (ezt konkrétan a magyar nyelvből vették át). Nézd meg a videót, 24 percet érdemes rászánni, ha a téma tényleg érdekel!

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2016.03.16. 19:54:35

@Voznyák Pista2: Csakhogy a kurdok iráni nyelveken beszélnek (sokféle kurd nyelv van, nem csak egy), ami ugyanúgy indoeurópai, mint maga a perzsa, ami a legismertebb iráni nyelv. Semmiképp nem nyelvrokonaink.

Persze a genetikai vagy a kulturális rokonság megint más. Az irániak ősei és a finnugorok ősei valószínűleg egymás mellett éltek, mert a finnugor nyelvekben vannak iráni eredetű jövevényszavak. A magyarban például a "tíz", a "száz" és az "ezer" számnevek bizonyíthatóan iráni eredetűek. Hogy pont ezek a szavak kerültek át, az valószínűleg a hadsereggel függhet össze (talán az irániakkal együtt harcoltak az őseink).
süti beállítások módosítása